Érsekcsanád offers various kinds of meaningful free time activities to spend. Both the younger and the elder generations can find the activities they like among the several possibilities.

The youngest ones can romp on the playgrounds from spring to autumn. The others can play football on the court or play volleyball in the leisure park. The free beach is open to everyone who wants to rest in a cool place in summer and the slaves of horsemanship can ride on the riding-ground. Coaching and horseback riding is possible if you make an appointment in advance (+36303914694).

The cyclists can delight in viewing the beauty of the riverbank while they are riding on the cycle track from the Danube bridge at Baja to the bridge at Szekszárd. As for hiking it is worth going to the educational paths of the Duna-Dráva National Park and the Nature Conservation Area of Gemenc can be roamed around by canoes.

http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_2472

Geocaching-lovers can also find undiscovered areas and gifts near Érsekcsanád.

http://www.geocaching.hu/caches.geo?ob=tavolsag&od=n&egylapon=20&lat_h=46&lat_m=16.878&long_h=18&long_m=57.849

Fishers can buy daily, weekly and yearly ticket at the Fishing Association of Baja. (Baja Petőfi-Island, +3670 /339-1577)

Hunting for deer and boar is possible if you make an appointment in advance at the office of Gemenc Zrt.

Érsekcsanádon sokféle lehetőség kínálkozik a szabadidő tartalmas eltöltésére. Mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály megtalálhatja a neki tetsző foglalatosságot a számtalan lehetőség között.

A legkisebbek tavasztól őszig a játszótereken hancúrozhatnak. A sportpályán futballozni, a szabadidőparkban röplabdázni lehet, nyáron ugyanitt szabadstrand fogadja a hűsölni vágyókat, míg a lovaglópályán a lovassportok kedvelői hódolhatnak szenvedélyüknek. Sétakocsikázásra, lovaglásra előzetes egyeztetés alapján van lehetőség (30/3914694).

A kerékpárosok a szekszárdi Duna hídtól egészen Bajáig a Duna parti árvízvédelmi töltésen kiépített kerékpárúton kerekezve gyönyörködhetnek a folyópart szépségiben. Gyalogtúrákhoz a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvényeit érdemes felkeresni, a Gemenci természetvédelmi területet pedig kenuval lehet bejárni. http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_2472

A geocathing rajongók is találhatnak felfedezetlen pontokat és ajándékokat Érsekcsanád közelében.

http://www.geocaching.hu/caches.geo?ob=tavolsag&od=n&egylapon=20&lat_h=46&lat_m=16.878&long_h=18&long_m=57.849

A horgászok napi-, heti- és éves jegyeket válthatnak a Dunára a Bajai Sporthorgász Egyesületnél (Baja Petőfi-sziget, 70 /339-1577)

A gemenci erdőkben szarvasra és vaddisznóra is lehet vadászni, előzetes egyeztetés a Gemenc Zrt. bajai irodájában.

The folk art of Érsekcsanád was determined by the art traditions of the region of Sárköz. Its characteristics are presented with the help of the writing of Pongrác Szarvas.

The artisanship of Sárköz

Due to the natural characteristics of the region the wicker took a prominent part in Sárköz. Apart from the wickers, the reeds collected in the flood-plain and the sedge was used in several ways to make articles for use. Moreover, the fences and the walls of the buildings, which were covered with mud, were made from wickers.

The potter’s art of Érsekcsanád has integrated characteristics and the one and only larger group of pottery with uniform characteristics took form here in Dunántúl (Transdanubia). The original basic colour of the pottery made by lead-glazed technology was dark brown and red.

The weaving loom was an inevitable accessory of the life in Sárköz and every woman could weave. The pattern of the oldest folkweave is red and blue or the various combinations of red and black stripes. The clothes of the women of Sárköz were decorated with embroidery.

Preserving the traditions

We lay special emphasis on preserving the traditions of folk art in our village. The folk dance club was founded in the 30’s by the teacher Zsigmond Csuka. In spite of minor break-offs the folk dance club is still working and its recent leaders are Erika Mihó and Zoltán Tóth. In addition to the revival of folk dance and customs it also seeks to preserve the local folk dress.

Some types of craft are handed down for the interested parties by Éva Molnárné Agócs, the leader of the handicraft study circle, and the pottery is exercised by Zsuzsanna Aranyos Zoltánné Groll, who is happy to pass on her knowledge.

The main features of the architecture of Érsekcsanád, the furniture and the articles of use, are displayed in the country house and the Tumbarikum (a typical peasant house designed by István Tumbász).

Az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett gyors és mély társadalmi változások következtében a hétköznapi életünkből fokozatosan eltűntek a népi kultúra hagyományos megjelenési formái. Ez a több száz éven át formálódott, sokszínű örökség, mely elődeink mindennapjainak még szerves részét képezte, érdemes arra, hogy megőrizzük, továbbadjuk azt az utókor számára.

Érsekcsanád népművészetét a sárközi tájegység művészeti hagyományai határozták meg. Ennek jellegzetességeit Szarvas Pongrác írása nyomán mutatjuk be.

A sárközi kézművesség

A vidék természeti adottságaiból eredően a Sárközben fontos szerepet töltött be a vesszőfonás. A vesszőn kívül az ártéren begyűjtött nád, sás és gyékény is sokoldalú felhasználásra került, számos használati tárgy készült belőlük (szakajtó, kas, székfonat). A Sárközben emellett vesszőfonatból készültek a kerítések, az épületek falai, melyeket sárral tapasztottak be. Áradáskor a víz a sarat elmosta ugyan, de a ház - a vesszőfonatnak köszönhetően - a helyén maradt.

A sárközi fazekasművészet egységes jegyeket mutat, itt alakult ki a Dunántúl egyetlen nagyobb stílusegységet alkotó kerámiacsoportja. Az ólommázas technológiával előállított kerámiák alapszíne eredetileg a négerbarna és a vörös volt. A mai keramikusok más színekkel is dolgoznak, munkáikban a hagyományos motívumokat és saját ízlésvilágukat is megformázzák. Maguk kikísérletezte mázzal vonják be dísztárgyaikat, használati eszközeiket, olykor alkalmazzák az áttört kerámia technikát is.

A sárközi életnek elmaradhatatlan kelléke volt a szövőszék - minden sárközi asszony tudott szőni. Nemcsak a fehérneműhöz szükséges durvább és finomabb vásznakat szőtték meg, hanem a nők számára készítettek leheletnyi finom vásznat is. A legrégebbi sárközi szőttesek mintája a piros és kék, illetve a piros és fekete csíkok különféle variációja. A csíkmintákat K- s és csibeszemes apró motívumokkal lazították. A XIX. század közepe táján átvették a takácsmesterek mintáit: a rózsákat, galambokat és a természetből vett elnevezésű szedett mintákat.

A sárközi nők ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Jellegzetes darab a "főkötő", melyet az asszonyok férjhezmenetelüktől halálukig hordtak. Anyaga fekete klott vagy selyem, amit finom fehér fonallal dúsan hímeztek. A minták többnyire stilizált, növényi eredetűek (virágok, levelek, szőlőszemek), de szerepel a patkónak nevezett félhold, a kis kutya néven ismert stilizált madáralak is; a különféle hullámos és csigavonalakat kanyargósnak, vízfolyásnak nevezik. (Ezeket a motívumokat alkalmazzák a terítőknél is.) A főkötőt a fiatal menyecskék az első gyermek születéséig még ún. bíborral (fátyollal) is befedték, cifra tűvel megtűzték. A kendő végeit selyem és aranyhímzéssel, arany- és ezüstpaszománttal díszítették (bíborvég hímzés); vörös, fekete, kék, óarany és zöld selyemfonallal varrták a mértani jellegű mintákat. A párnavég hímzés vörös gyapjúszállal fehér vászonra készült, csupán láncöltéssel sűrűn öltve. A színes hímzés harmadik fajtája a jegykendőhímzés, egyszínű, kontúrozott motívumai a bíborvégek díszítéseit idézik, motívumai virágok, geometrikus alakzatok, a sarkokba csoportosítva. Jellemző, hogy a hímzőfonalak gyönyörű színeit természetes színezőanyagokkal állították elő.

A cifra népviselet értéke pénzben is kifejezhető volt, mert ha egy sárközi menyecske felöltözött, legalább egy hold föld árát vette magára. Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta, vagy nőrokonától örökölte.

Ruháikon háromféle hímzés is szerepelt: a főkötőn, a bíbor (fátyol) végein és az ingujjakon. A ruhaanyagot többnyire külföldről hozatták, a gazdag gyöngydíszítés is külföldi portéka volt, miként a férfiak "tükörposztóból" varrott nadrágja is.

A felsőruhák közül kiemelkednek a nők rátétes hímzett ködmönei és a férfiak hímzett subái. A régi bő ujjú "bíborümögre" "pruszlik", később vállkendő került, majd újabb változatára "röpikét", "réklit" húztak. A szoknya, a keskeny kötény és a jellegzetes sárközi vállkendő is a legdrágább anyagokból készült.

A múlt század nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font hajukat "tülökpártával" takarták, később az úgynevezett "háromrészes bársonnyal". Az asszonyok régebben téglalap alakú "szabott főkötőt" viseltek, amelyet az új menyecskék "bíborral" is befedtek. (A bíbort, amit ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték fel az új asszony fejére, s egészen az első gyermeke megszületéséig hordta.)

A színes selyemmel vagy szőrpamuttal, esetleg arany- és ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot (bíborvég) a bíbor egyik végére varrták, s mellen tűzték meg. A főkötők befűzésére készült tűk közt említésre méltó ezüst ötvösmunkák is voltak.

Hagyományőrzés

Községünkben nagy hangsúlyt fektetünk a népművészeti tradíciók megőrzésére.

Érsekcsanád az 1930-as években kapcsolódott be a Gyöngyösbokréta mozgalomba. A településen Csuka Zsigmond tanító szervezte a csoportot. Kisebb kihagyások ellenére ma is él és működik a tánccsoport, jelenlegi vezetői Míhó Erika és Tóth Zoltán. A tánccsoport a néptánc és a népi szokások felelevenítésén túl a helyi népviselet megőrzésére is törekszik.

A hagyományos kézműves tevékenységek közül néhányat a kézműves szakkör vezetője

Molnárné Agócs Éva örökít át az érdeklődőknek, a fazekasmesterséget pedig Aranyos Zoltánné Groll Zsuzsanna gyakorolja településünkön, aki ugyancsak szívesen átadja tudását.

Az érsekcsanádi építészet jellegzetességeit, bútorokat és használati tárgyakat a tájházban és a Tumbarikumban lehet megtekinteni.