Érsekcsanádon sokféle lehetőség kínálkozik a szabadidő tartalmas eltöltésére. Mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály megtalálhatja a neki tetsző foglalatosságot a számtalan lehetőség között.

A legkisebbek tavasztól őszig a játszótereken hancúrozhatnak. A sportpályán futballozni, a szabadidőparkban röplabdázni lehet, nyáron ugyanitt szabadstrand fogadja a hűsölni vágyókat, míg a lovaglópályán a lovassportok kedvelői hódolhatnak szenvedélyüknek. Sétakocsikázásra, lovaglásra előzetes egyeztetés alapján van lehetőség (30/3914694).

A kerékpárosok a szekszárdi Duna hídtól egészen Bajáig a Duna parti árvízvédelmi töltésen kiépített kerékpárúton kerekezve gyönyörködhetnek a folyópart szépségiben. Gyalogtúrákhoz a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvényeit érdemes felkeresni, a Gemenci természetvédelmi területet pedig kenuval lehet bejárni. http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_2472

A geocathing rajongók is találhatnak felfedezetlen pontokat és ajándékokat Érsekcsanád közelében.

http://www.geocaching.hu/caches.geo?ob=tavolsag&od=n&egylapon=20&lat_h=46&lat_m=16.878&long_h=18&long_m=57.849

A horgászok napi-, heti- és éves jegyeket válthatnak a Dunára a Bajai Sporthorgász Egyesületnél (Baja Petőfi-sziget, 70 /339-1577)

A gemenci erdőkben szarvasra és vaddisznóra is lehet vadászni, előzetes egyeztetés a Gemenc Zrt. bajai irodájában.

The folk art of Érsekcsanád was determined by the art traditions of the region of Sárköz. Its characteristics are presented with the help of the writing of Pongrác Szarvas.

The artisanship of Sárköz

Due to the natural characteristics of the region the wicker took a prominent part in Sárköz. Apart from the wickers, the reeds collected in the flood-plain and the sedge was used in several ways to make articles for use. Moreover, the fences and the walls of the buildings, which were covered with mud, were made from wickers.

The potter’s art of Érsekcsanád has integrated characteristics and the one and only larger group of pottery with uniform characteristics took form here in Dunántúl (Transdanubia). The original basic colour of the pottery made by lead-glazed technology was dark brown and red.

The weaving loom was an inevitable accessory of the life in Sárköz and every woman could weave. The pattern of the oldest folkweave is red and blue or the various combinations of red and black stripes. The clothes of the women of Sárköz were decorated with embroidery.

Preserving the traditions

We lay special emphasis on preserving the traditions of folk art in our village. The folk dance club was founded in the 30’s by the teacher Zsigmond Csuka. In spite of minor break-offs the folk dance club is still working and its recent leaders are Erika Mihó and Zoltán Tóth. In addition to the revival of folk dance and customs it also seeks to preserve the local folk dress.

Some types of craft are handed down for the interested parties by Éva Molnárné Agócs, the leader of the handicraft study circle, and the pottery is exercised by Zsuzsanna Aranyos Zoltánné Groll, who is happy to pass on her knowledge.

The main features of the architecture of Érsekcsanád, the furniture and the articles of use, are displayed in the country house and the Tumbarikum (a typical peasant house designed by István Tumbász).

Az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett gyors és mély társadalmi változások következtében a hétköznapi életünkből fokozatosan eltűntek a népi kultúra hagyományos megjelenési formái. Ez a több száz éven át formálódott, sokszínű örökség, mely elődeink mindennapjainak még szerves részét képezte, érdemes arra, hogy megőrizzük, továbbadjuk azt az utókor számára.

Érsekcsanád népművészetét a sárközi tájegység művészeti hagyományai határozták meg. Ennek jellegzetességeit Szarvas Pongrác írása nyomán mutatjuk be.

A sárközi kézművesség

A vidék természeti adottságaiból eredően a Sárközben fontos szerepet töltött be a vesszőfonás. A vesszőn kívül az ártéren begyűjtött nád, sás és gyékény is sokoldalú felhasználásra került, számos használati tárgy készült belőlük (szakajtó, kas, székfonat). A Sárközben emellett vesszőfonatból készültek a kerítések, az épületek falai, melyeket sárral tapasztottak be. Áradáskor a víz a sarat elmosta ugyan, de a ház - a vesszőfonatnak köszönhetően - a helyén maradt.

A sárközi fazekasművészet egységes jegyeket mutat, itt alakult ki a Dunántúl egyetlen nagyobb stílusegységet alkotó kerámiacsoportja. Az ólommázas technológiával előállított kerámiák alapszíne eredetileg a négerbarna és a vörös volt. A mai keramikusok más színekkel is dolgoznak, munkáikban a hagyományos motívumokat és saját ízlésvilágukat is megformázzák. Maguk kikísérletezte mázzal vonják be dísztárgyaikat, használati eszközeiket, olykor alkalmazzák az áttört kerámia technikát is.

A sárközi életnek elmaradhatatlan kelléke volt a szövőszék - minden sárközi asszony tudott szőni. Nemcsak a fehérneműhöz szükséges durvább és finomabb vásznakat szőtték meg, hanem a nők számára készítettek leheletnyi finom vásznat is. A legrégebbi sárközi szőttesek mintája a piros és kék, illetve a piros és fekete csíkok különféle variációja. A csíkmintákat K- s és csibeszemes apró motívumokkal lazították. A XIX. század közepe táján átvették a takácsmesterek mintáit: a rózsákat, galambokat és a természetből vett elnevezésű szedett mintákat.

A sárközi nők ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Jellegzetes darab a "főkötő", melyet az asszonyok férjhezmenetelüktől halálukig hordtak. Anyaga fekete klott vagy selyem, amit finom fehér fonallal dúsan hímeztek. A minták többnyire stilizált, növényi eredetűek (virágok, levelek, szőlőszemek), de szerepel a patkónak nevezett félhold, a kis kutya néven ismert stilizált madáralak is; a különféle hullámos és csigavonalakat kanyargósnak, vízfolyásnak nevezik. (Ezeket a motívumokat alkalmazzák a terítőknél is.) A főkötőt a fiatal menyecskék az első gyermek születéséig még ún. bíborral (fátyollal) is befedték, cifra tűvel megtűzték. A kendő végeit selyem és aranyhímzéssel, arany- és ezüstpaszománttal díszítették (bíborvég hímzés); vörös, fekete, kék, óarany és zöld selyemfonallal varrták a mértani jellegű mintákat. A párnavég hímzés vörös gyapjúszállal fehér vászonra készült, csupán láncöltéssel sűrűn öltve. A színes hímzés harmadik fajtája a jegykendőhímzés, egyszínű, kontúrozott motívumai a bíborvégek díszítéseit idézik, motívumai virágok, geometrikus alakzatok, a sarkokba csoportosítva. Jellemző, hogy a hímzőfonalak gyönyörű színeit természetes színezőanyagokkal állították elő.

A cifra népviselet értéke pénzben is kifejezhető volt, mert ha egy sárközi menyecske felöltözött, legalább egy hold föld árát vette magára. Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta, vagy nőrokonától örökölte.

Ruháikon háromféle hímzés is szerepelt: a főkötőn, a bíbor (fátyol) végein és az ingujjakon. A ruhaanyagot többnyire külföldről hozatták, a gazdag gyöngydíszítés is külföldi portéka volt, miként a férfiak "tükörposztóból" varrott nadrágja is.

A felsőruhák közül kiemelkednek a nők rátétes hímzett ködmönei és a férfiak hímzett subái. A régi bő ujjú "bíborümögre" "pruszlik", később vállkendő került, majd újabb változatára "röpikét", "réklit" húztak. A szoknya, a keskeny kötény és a jellegzetes sárközi vállkendő is a legdrágább anyagokból készült.

A múlt század nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font hajukat "tülökpártával" takarták, később az úgynevezett "háromrészes bársonnyal". Az asszonyok régebben téglalap alakú "szabott főkötőt" viseltek, amelyet az új menyecskék "bíborral" is befedtek. (A bíbort, amit ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték fel az új asszony fejére, s egészen az első gyermeke megszületéséig hordta.)

A színes selyemmel vagy szőrpamuttal, esetleg arany- és ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot (bíborvég) a bíbor egyik végére varrták, s mellen tűzték meg. A főkötők befűzésére készült tűk közt említésre méltó ezüst ötvösmunkák is voltak.

Hagyományőrzés

Községünkben nagy hangsúlyt fektetünk a népművészeti tradíciók megőrzésére.

Érsekcsanád az 1930-as években kapcsolódott be a Gyöngyösbokréta mozgalomba. A településen Csuka Zsigmond tanító szervezte a csoportot. Kisebb kihagyások ellenére ma is él és működik a tánccsoport, jelenlegi vezetői Míhó Erika és Tóth Zoltán. A tánccsoport a néptánc és a népi szokások felelevenítésén túl a helyi népviselet megőrzésére is törekszik.

A hagyományos kézműves tevékenységek közül néhányat a kézműves szakkör vezetője

Molnárné Agócs Éva örökít át az érdeklődőknek, a fazekasmesterséget pedig Aranyos Zoltánné Groll Zsuzsanna gyakorolja településünkön, aki ugyancsak szívesen átadja tudását.

Az érsekcsanádi építészet jellegzetességeit, bútorokat és használati tárgyakat a tájházban és a Tumbarikumban lehet megtekinteni.

The almost 2 hectare large oak-wood is situated on the western fields of Érsekcsanád. It occupies an intermediate position between the oak forest with lily-of-the-valley and the oak forest on steppe. The English oak trees flourishing here are nearly 100 years old.

 The Veránka Island, surrounded by the Rezéti Danube, is situated in the western corner of the non-residential area of Érsekcsanád which is in the heart of the world famous Gemenc. This area became the Landscape Protection Area of Gemenc in 1977 and later, in 1996, it received the highest level of protection as the part of the Duna-Dráva National Park.

The nearly 1000 hectare large Veránka Island has the shape of a half wing of a butterfly from bird

's eye view. We dare say that the island is the pearl of the region of Gemenc. The flora and fauna of the area is extremely various and provides shelter for several endangered species such as the stock of black stork, which is the most densely populated stock in Europe with its 40-50 pairs. The osprey and the black kite, like the black stork, are also representative birds of the region.

The forks of the Danube are the tourist water routes of the National Park and they can be visited by small oared crafts without restrictions. The visit of dry land areas is strictly controlled by the National Park therefore; it is advisable to inquire about it in advance. Various opportunities are available for tourists: forest light train, educational paths and wooden look-out towers.

Wild cats, foxes and badgers live their hidden lives far away from the populated areas in the heart of the forest.

Today the European beaver ranges in the area again and the golden jackal, which is also known by its popular name

- 'nádi farkas' (reed wolf), has recaptured its natural habitat after a 100 year break due to the recent artificial reintroduction.

The fair games are deer and boar. Making an appointment is possible at the office of Gemenc Zrt. in Baja. Rod fishing is possible with a day ticket, which is available at the rod-fishing association in Baja. Dining is possible at the holiday resort of the Local Government of Bács-Kiskun County in Veránka if you make an appointment in advance.

The photos are made by Barnabás Felső:

A Kiskunság déli végén fekvő területet korábban tarka vegetáció borította, a magasabb részeket egykor gyöngyvirágos tölgyesek, a Duna hordalékából épült homokbuckák mentét ligetes pusztai tölgyesek és fehérnyarasok jellemezték. A természet teremtette törékeny egyensúlyt az elmúlt évszázadok erdőirtása és a túllegeltetés megbontotta, hatására a futóhomok nagy területen megindult. A XIX. század második felétől végzett homokmegkötés a második világháborút követő erdősítésekkel fejeződött be. A telepített akácosok, erdei- és feketefenyvesek nemcsak a táj jellemző képét, hanem az eredeti növényvilágot is átalakították, amelynek maradványai mára csak kisebb foltokban maradtak fenn. Ezek közé tartozik az Érsekcsanád nyugati határában fekvő, mintegy két hektár területű és helyi védettséget élvező tölgyes, amelynek évszázados fái átmenetet képeznek a gyöngyvirágos és a pusztai tölgyesek között.

Az itt tenyésző kocsányos tölgyek közel százévesek. A szárazság miatt az aljnövényzetből napjainkra eltűnt a gyöngyvirág, helyét az erdei ibolya, az erdei gyöngyköles, a mélyebb részeken a hamvas szeder és a siskanádtippan foglalta el. A tisztásokon a sédkender, a magyar szappangyökér, a mécsvirág és a nagy csalán mellett megtalálhatjuk az erdei szellőrózsát, a gumós kőtörőfűt, a selymes boglárkát, a széleslevelű salamonpecsétet, az enyves zsályát és a ligeti perjét is.

Érsekcsanád külterületének nyugati szeglete a Rezéti Duna által körülölelt Veránka-sziget, mely az európai illetve világhírű Gemenc szívében található. A terület Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, 1996-ban pedig a legmagasabb szintű védettségi szintre került, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

A mintegy 1000 hektár nagyságú Veránka-sziget madártávlatból egy pillangó fél szárnyát formázza meg. Bátran mondhatjuk, hogy a sziget a Gemenci tájegység gyöngyszeme.

A terület élővilága - főleg faunisztikai szempontból - rendkívül gazdag, több veszélyeztetett fajnak nyújt menedéket. A Gemencen található a világ legsűrűbben lakott fekete gólya fészkelő állománya (40-50 pár). A fekete gólyához hasonlóan vörös könyves rétisas és barnakánya ugyancsak jellemző madara a vidéknek.

A dunai mellékágak a nemzeti park vízi bemutató útvonalai, amelyek evezős vízi járművel szinte szabadon látogathatók. Egy ilyen túra alkalmával számtalan vízimadárral találkozhatunk: a parti növények rejtekében nagy és kis kócsagok, szürke gémek, bakcsók, jégmadarak bújnak meg. Ugyancsak állandó látogatói a dunai mellékágaknak a vadászberkekben igen nagyhírű gímszarvas és vaddisznó. Szerencsés esetben ezen impozáns nagyvadak iszapban történő dagonyázásában, fürdőzésében is gyönyörködhetünk.

A szárazföldi területek látogatása csak a Nemzeti Park által megszabott rendben történhet, így erről előtte tájékozódjunk. Színes lehetőségek állnak rendelkezésre: erdei kisvasút, erdei tanösvények, kilátók. A Duna bal parti része Bajáig szabadon látogatható, az árvízvédelmi töltésen a szekszárdi Szent László hídtól Mohácsig kerékpárúton is közlekedhetünk.

Az erdő mélyén, az embertől elhúzódva élik rejtett életüket a szintén különlegességnek számító vadmacska családok, rókák és borzok. Az utóbbi időben egy mesterséges visszatelepítésnek köszönhetően újra megtalálható itt az európai hód, és mintegy 100 év szünet után természetes úton visszafoglalta élőhelyét az aranysakál - népies nevén nádi farkas. Alkonyattájt hallva őket beleborzonghatunk félelmetes vonításukba, amelytől már igen elszokott az elvárosiasodott fülünk.

A terület növényvilága az árvizek miatt nem igazán dúskál különlegességekben, bár sok helyen találkozhatunk fekete galagonyával, őszi kikericcsel, kornistárniccsal, gyöngyvirággal. A táj igazi varázsát mégis az erdők és vizek találkozásának csodálatos harmóniájától kapja.

Vadászati lehetőség: szarvas, vaddisznó. Előzetes egyeztetés a Gemenc Zrt. bajai irodájában.

Horgászati lehetőség: napi jegyek a bajai horgászegyesületnél válthatók. Megismerhetjük a rezéti hivatásos halászok és a dunai kisszerszámos halászok ősi halászati módszereiket is (varsázás, kecézés, dobóhálózás, millingezést stb.).

Étkezési lehetőség: előzetes bejelentkezés alapján a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat veránkai üdülőjében.

A képeket Felső Barnabás készítette: