Jegyzőkönyvvezető: Geiger Zoltán köztisztviselő

Felső Róbert: Köszöntök mindenkit mai közmeghallgatással egybekötött nyilvános ülésünkön.

(Csősz Lajos Csaba képviselő elment, a képviselő-testület létszáma 6 főre változott.)

Megállapítom, hogy az ülés kezdetén 5 képviselő és a polgármester van jelen, ez összesen 6 fő, a képviselő–testület határozatképes. Csősz Lajos Csaba képviselőnek most el kellett mennie. A napirendi pontokkal kapcsolatban kiegészítenivalóm nincs. Van-e valakinek kérdése, hozzászólása? Amennyiben nincs, aki a nyilvános ülés napirendjét a meghívón szereplő tartalommal elfogadja, kézfelemeléssel jelezze!

A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

48/2017. (III.02.) Kt. sz. határozat

Nyilvános ülés napirendjének elfogadása

1. Beszámoló a képviselő-testület és a bizottságok előző évi munkájáról.

      Előadó: Felső Róbert polgármester

2. Az új Települési Rendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat

      Előadó: Felső Róbert polgármester

3. Közérdekű kérdések, javaslatok

Intézkedést nem igényel

1. napirendi pont

Beszámoló a képviselő-testület és a bizottságok előző évi munkájáról.

(Előterjesztés mellékelten csatolva.)

Felső Róbert polgármester: A tavalyi évben is rengeteg ülést tartottunk. A képviselő-testület 25 alkalommal, a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság 14 alkalommal, a Közoktatási, Kulturális és Sportbizottság bizottság 11 alkalommal, a Településfejlesztési bizottság 15 alkalommal ülésezett. Összességében a képviselő-testület tagjai az elmúlt évben 65 ülésen vettek részt. Nagyon sok ügyet tárgyaltunk és volt több olyan téma is, amiről többszöri ülésezés után születhetett döntés. A képviselő-testületi ülések napirendjén szereplő pontok nagy részét valamelyik bizottság mindig előzetesen megtárgyalja hosszabban. Ebből adódik, hogy testületi ülésen már inkább a bizottsági javaslatot vesszük elő, és arról határozunk. Ez egy tájékoztató, szavazni nem szükséges róla. Van-e valakinek kérdése, hozzászólása? Amennyiben nincs, térjünk át a következő napirendi pontra!

2. napirendi pont

Az új Települési Rendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat.

(Előterjesztés mellékelten csatolva.)

Felső Róbert polgármester:2014-ben megkerestük a lakosságot, hogy jelezzék esetleges igényeiket a rendezési tervvel kapcsolatban. Több  észrevétel is érkezett. Mielőtt a képviselők elé kerültek volna a kérelmek, döntöttünk arról, hogy milyen alapelvek mentén döntsünk majd egy-egy kérdésről viszonylag objektíven. Ezt egyfajta szűrőrendszernek szántuk. Volt például egy olyan kritériumunk, hogy nem támogatjuk azt a kérést, ami az önkormányzatnak kerülne pénzébe. Két ilyen kérelem volt, amit emiatt nem tudtunk támogatni. A rendezési terv kapcsán nagyon sok szervezettel egyeztettünk, véleményeztettünk, olyanokkal is, amelyeket jogszabály nem írt elő. A Magyar Közút ragaszkodott ahhoz, hogy az 51-es főút 11 tonnás jogerős megerősítési terve kerüljön be a tervbe. Ez azért fontos, mert ebben van benne a kerékpárút és a körforgalom is. A megkeresett hatóságok kifogást, illetve észrevételt nem tettek. Közben az önkormányzatnak lehetősége nyílik egy 200.000.000 Ft-os támogatást megpályázni az ipari park fejlesztésére, aminek feltétele, hogy bővíteni kell az ipari parkot, illetve szerepel benne az oda vezető utak felújítása, illetve az ipari parkban az utak aszfaltozása, valamint közműfejlesztés. Emiatt - annak lezárása előtt - ismét bele kellett nyúlni a rendezési tervbe. Emiatt volt 3 hónapos csúszásunk, de mostanra az úgynevezett egyeztetési fázis lezárható. A határozat elfogadása után a teljes dokumentációt meg kell küldeni a Kormányhivatalnak, ahol 21 napjuk lesz arra, hogy további észrevételeket tegyenek. Ezt követően - terveink szerint - a március végi testületi ülésen elfogadható lesz a rendezési terv. Eddig a rendezési terv és a helyi építési szabályzat kezelt minden olyan dolgot, amit most kivettek és október 1-jéigmeg kell alkotni egy úgynevezett arculati kézikönyvet, amiben meg kell határoznunk, hogy milyen települési arcképet szeretnénk kialakítani és ahhoz milyen dolgokat engedünk, illetve nem engedünk meg. Ezzel az a cél, hogy az előírásokat ne központilag írják elő és ne központi hatóság döntsön róla, hanem helyben szülessen erről döntés. Egyébként úgy tudom, hogy az arculati kézikönyv elkészítésére kapunk állami támogatást. Van-e valakinek kérdése, hozzászólása? Amennyiben nincs, a határozati javaslat: 1.) A Képviselő-testület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 39. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva elfogadja Érsekcsanád településrendezési eszközei teljes körű felülvizsgálata és módosítása egyeztetésére vonatkozókat az előterjesztéshez mellékelt ismertető szerint. 2.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert jelen határozat közzétételét követően a Kormányrendelet 40. § szerinti záró szakvélemény megkérésére és a jóváhagyás előterjesztésére. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze!

A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

49/2017. (III.02.) Kt. sz. határozat

A településrendezési eszközök egyeztetésének elfogadása

1.) A Képviselő-testület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 39. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva elfogadja Érsekcsanád településrendezési eszközei teljes körű felülvizsgálata és módosítása egyeztetésére vonatkozókat az előterjesztéshez mellékelt ismertető szerint.

2.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert jelen határozat közzétételét követően a Kormányrendelet 40. § szerinti záró szakvélemény megkérésére és a jóváhagyás előterjesztésére.

Felelős: polgármester

Határidő: folyamatos

3. napirendi pont

Közérdekű kérdések, javaslatok.

Felső Róbert polgármester: Többször felmerült már az 51-es út kérdése, ami egy állami beruházás lenne. Mi annyit tudunk, hogy az idei költségvetésünkbe tervezni kellett a kerékpárút engedélyeztetési eljárásának utolsó számlájára nagyjából 800.000 Ft-ot. Rajtunk nem múlik a dolog, de hogy mikor lesz ebből valami, azt nem tudjuk. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, hozzászólása? Amennyiben nincs, a következő téma: ivóvízminőség javítása. Nálunk a probléma megszűnt, viszont Baján nagy sajtóérdeklődés van a rossz ivóvíz miatt. Egy újságíró minket is megkeresett, hogy nálunk mi a helyzet. Én csak azt tudtam elmondani, hogy amikor a projekt zárult, akkor nálunk is volt probléma, mivel a víz különböző színű volt. Ennek az volt az oka, hogy a víztisztításnál használt anyagok miatt nagyon magas lesz a víz oldott oxigéntartalma. Ez a víz felmegy a hálózatba és leoldja a csővezetéken lévő vasat és mangánt. Amíg ez teljesen le nem oldódik, addig bizony trutyi jön ki a csőből. Szerencsére Érsekcsanádon a hálózat nagy része műanyag csöves, amin nem sok ilyen megkötött anyag volt. Facebookon megkérdeztem a lakosságot, hogy mi a vélemény és az jött vissza, hogy sokkal jobb a víz, csak egy probléma van, a klór. Szakemberek azt mondták, hogy ez a technika a törésponti klórozás - ami egy nagyon jó és drága technológia - amelynél tapasztalati adatok alapján hosszabb ideig tart beállítani, hogy mi az a klór mennyiség, ami a hálózat legvégén még hat, illetve a hálózat elején még nem túl zavaró. Van-e valakinek kérdése, hozzászólása?

Kovács Imre lakos: Mi a Petőfi Sándor utca elején lakunk és ott nagyon klóros a víz. Ettől eltekintve már tényleg jobb minőségű.

Felső Róbert polgármester: Annyit kérek, hogy ezt a jelzést tegyétek meg a hivatalban, amit továbbítani fogunk a Bajavíz Kft. felé. Az ivóvízzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése? Amennyiben nincs, akkor áttérünk a következő témára, a szennyvízre. 2016. május 6-án lezárult a projekt, utána pedig kaptunk a Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságtól egy levelet, miszerint "felhívjuk a figyelmet, hogy a záró kifizetést követően az irányító hatóság köteles elvégezni a projekt pénzügyi zárását, melynek során összeveti a kifizetett és kifizethető támogatás összegét. A pénzügyi zárás eredménye az esetleges különbözet előjelétől függően lehet pótlólagos támogatás kifizetése vagy visszakövetelés." 2016. november 15-én érkezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból Baja felé egy levél, amelyben arról írtak, hogy átvizsgálták és lezárták a projektet. Megállapították, hogy jár még vissza pénz, amelyet ki is utaltak. A pénzügyi zárás eredményéről az irányító hatóság ezt követően tájékoztatja majd a kedvezményezettet. Maga a projekt 5.735.000.000 Ft körüli összegbe került. A 95%-os támogatás összegét ellenőrizték le novemberre és akkor derült ki, hogy kapunk még pénzt. Az önerő összege 943.000.000 Ft. Ennek az összegnek az ellenőrzését is megkezdte az állam, hisz arra is nyert el a társulás támogatást, azt hogy az hogyan került felhasználásra. A megítélt támogatásból 20.150.000 Ft túlfinanszírozás is volt, ez a pénz nem került felhasználásra, ezért ezt az összeget novemberben visszafizette a társulás. A társulás most azt várja, hogy az irányító hatóság eldöntse, hogy a visszafizetett összeg után kell-e kamatot fizetni és ha igen, akkor mennyit. Általában az a kincstári mechanizmus, hogy ha több pénz érkezett, akkor azt a jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetni. Itt majd meglátjuk, hogy mit fognak mondani, de ebben a pillanatban még nem tudjuk mi lesz ennek a vége. Amikor ez a dolog lezárul és egyértelmű lesz, hogy a projekt pontosan mennyi pénzbe került és abból pontosan mennyi volt az önerő, akkor jön az a kérdés, hogy a négy település részaránya ebből a költségből mennyi, illetve mennyibe került a társulás működése. Vaskút polgármestere tavaly februárban azt mondta, hogy a projekt-koordinátor készítsen alternatívákat, hogy mit tart kezelhetőnek, amiből majd tudunk választani a következő alkalommal. Magyarul legyen több alternatíva arra, hogy melyik községnek mekkora az összköltségből való részaránya. Tudni kell, hogy mi itt egy komoly vitában vagyunk Vaskúttal. Vaskút álláspontja az, hogy a főút helyreállítása ne emelje a rájuk jutó beruházási költséget, azaz a vaskúti részarányt. A mi álláspontunk pedig az, - tekintettel arra, hogy a közút úgy adta ki a beruházásra az engedélyt, hogy Vaskúton az utat teljes szélességében helyre kell állítani, tehát nem csak a felét, hanem az egészet - hogy az út helyreállításának költsége a projekt része. Így nyilvánvaló, hogy a vaskúti költségek magasabbak, ami azt is jelenti, hogy Vaskútnak magasabb lesz a részaránya is. Ez azt is jelenti, hogy Vaskútnak még majd pénzt is bele kell tennie a projektbe. Ezzel együtt Érsekcsanádnak csökkenhet a részaránya és akár még kaphatunk pénzt vissza. A projekt elején kellett mondani valamilyen százalékokat, amelyek a költségvetési terv alapján lettek kiszámolva azzal, hogy a végén a valós költségekkel újra kell számolni mindent. Én nem tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy Érsekcsanád részaránya azért legyen magasabb - vagyis az érsekcsanádi lakosoknak azért kerüljön többe a beruházás - mert Vaskúton lett egy út és azt nem számoljuk bele. Ezt nem tudom elfogadni. Az alternatívák kidolgozását 2016. februárjában kérte Vaskút polgármestere, amelyek májusra el is készültek, de arra az ülésre ő nem jött el. Azóta sincs eldöntve ez a kérdés. Holnap lesz egy társulási ülés. Baja azt javasolta nem hivatalos formában, hogy amint megvan az elszámolás az állam felé, abban a pillanatban határozzuk meg a százalékokat, bontsuk fel a társulást és minden település foglalkozzon saját magával. Ekkor dől majd el, hogy kinek kell beletenni még pénzt és melyik település fog még pénzt visszakapni. Hátra van még a beruházás aktiválása és a tagokkal történő vagyon elszámolása. Ebből adódóan nem tudjuk még mondani, hogy egy-egy településre mennyi pénz jut. A mi véleményünk szerint a lakossággal olyan elszámolásnak kell készülnie, ami védhető. A védhető azt jelenti, hogy ha bármikor bíróságra kell menni, mert rossz az elszámolás, akkor ott ne lehessen elbukni. Érsekcsanádon volt már olyan lakos, aki bíróságra vitte a víziközmű társulat ügyeit és kezdeményezte a víziközmű társulat megszüntetetését. Ezen kívül - többek között - azt is nehezményezte, hogy miért annyit kell fizetni, amennyit, hogyan lett az kiszámolva. A bíróság elutasította a keresetet, mert nem tartotta megalapozottnak. Ez alapján főként nagyon kell arra figyelnünk, hogy pontos, precíz és mindent tartalmazó elszámolást készítsünk. Sok felvetés jön azzal kapcsolatban, hogy Sükösdön és Vaskúton már elszámoltak a lakossággal. Ez így is van. Baja és Érsekcsanád azt mondta, úgy kíván elszámolni, hogy minden adat a rendelkezésére áll. Vaskút és Sükösd más véleményen volt. Ők úgy gondolták, hogy az ellenőrzés által jóváhagyott, valós számok ismerete nélkül, csupán a könyvelésből mondanak egy számot - ami persze a lakosoknak akár nagyon szimpatikus is lehet - ami alapján elszámoltak. Kérdés, hogy amennyiben ezt a döntést valaki megtámadja, annak mi lehet a végkimenetele. Kérdezték már azt is, hogy azzal a pénzzel, ami pluszban beérkezett a társulás részére, azzal mi van. Nyilvánvaló, hogy Érsekcsanád esetében, ahol még nem volt elszámolva a projekt, ezt a pénzt az elszámolásba bele tudjuk tenni. Aki már elszámolt a lakossággal, ott ezt az összeget már nem lehet figyelembe venni, hisz az elszámolás megtörtént. A projektben két fontos szám szerepel. Az egyik, hogy a rákötés évében el kell érni a 75 %-ot, a másik pedig, hogy az üzembe helyezéstől számított 5. évben el kell érni a 92 %-ot. Felhívom a figyelmet arra, hogy az interneten is olvasható sükösdi ülés jegyzőkönyvében –amit most vetítek ki- sajnos rosszul szerepel, hogy idén 95%-ot kell elérni. A projektben idén semmit sem kell elérni, 95% pedig soha nem is hangzott el sehol. Sajnos az ülésen nyilatkozók nincsenek tisztában a projekttel. Viszont ez is erősíti azt, hogy nekünk nem kell mások rossz információi alapján hozott döntéseit követni. Amennyiben az ötödik évben előírt 92%-ot nem érjük el, akkor arányosan vissza kell fizetni a támogatást egy részét. 1 % 50.000.000 Ft körüli összeget jelenthet. Nálunk a képviselő-testület és a víziközmű társulat is azon a véleményen van, hogy amíg a Magyar Állam készíti az elszámolást, addig mi foglalkozzunk ezekkel a százalékokkal, azzal, hogy azok minél jobban teljesüljenek. Jelenleg Érsekcsanádon megközelítőleg 65 darab ingatlant kellene még rákötni a rendszerre annak érsekében, hogy a 92 %-ot elérjük. A Bajavíz Kft. az elmúlt év végén értesítette azokat a lakosokat, akik nem kötöttek rá a rendszerre. Jellemzően ezzel is csak egyetlen település, Érsekcsanád foglalkozott. Emiatt januárban is volt több rákötés, amit bejelentettek. 1 év múlva pedig a járási hivatalnak lesz majd joga kötelezni azokat a rákötésre, akik addig ezt nem teszik meg. Természetesen márciusban bejön a talajterhelési díj ezen személyek részére, ami egy nagyon nagy összeg lesz, köbméterenként 3.600 Ft-ot kell fizetni. A holnapi társulási ülésen már többet fogunk tudni. Azt el tudom mondani, hogy én küzdeni fogok azért, hogy Érsekcsanád részaránya ne nőjön azért, mert Vaskúton út épült. Persze bízom benne, hogy Vaskút polgármestere részt vesz az ülésen. Ez független az összeg nagyságától, 5.000 Ft-tal, illetve 5 Ft-tal sem nőhet a részarányunk, hisz ezek elvi dolgok. Van-e valakinek kérdése, hozzászólása?

Kovács Imre lakos: Az utakkal kapcsolatban mondanám, hogy nem nagyon sikerült az eredeti állapot visszaállítása. Ki ellenőrizte a munkát? Várható-e az utak javítása?

Felső Róbert polgármester: Van egy úgynevezett Fidic mérnök team, akik ellenőrizték a beruházást és a társulással, illetve annak ügyintézőjével álltak kapcsolatban. A mi mozgásterünk ebben a dologban nagyon kicsi. A Fidic mérnökök álláspontja - amely egyébként az unióé - a következő: a szennyvíz projektben a mellékutaknál csak a sávos helyreállítást engedélyezik, főút esetében pedig a félpályás helyreállítást. Nálunk úgy lett kiszámolva a lakossági hozzájárulás összege, hogy legyen pénz az utak normális helyreállítására a projekt után, azonban tavaly júniusban módosították a víziközmű törvényt és megtiltották a víziközmű társulatoknak, hogy utak helyreállítására, illetve javítására pénzt költsenek el. Ebből adódik, hogy mivel a társulat utakat nem állíthat helyre, a lakosság vissza fogja kapni az erre tervezett pénzt, pedig az úgy volt kitalálva, hogy az egész projekt úgy záruljon, hogy rendben vannak az utak. Bizottsági ülésen már felmerült, hogy mi lehet a megoldás. Egy biztos, az emberek vissza fogják kapni azt a pénzt, ami nem lett felhasználva a projekthez és ami az útra lett tervezve, csak nem lehetett az útra fordítani. Kérdés, hogy például kérdezzük-e meg a lakosságot, hogy hozzájárulnak-e az utak helyreállításához ennek a pénznek, vagy egy részének a terhére. Amennyiben nem vállalják, mert jó nekik így az út, akkor az lesz, viszont akkor arról nyilatkoznak írásban, hogy jó nekik az az út, és utólag nem mondhatnak semmit, hisz ők kérték ezt a megoldást. Egy 4 cm-es aszfalt ráhúzása négyzetméterenként kb. 5.000 Ft. Ez egy 6 méter széles út esetében folyóméterenként 30.000 Ft körüli összeget jelent. Egy átlag porta kb. 16 méter, ami azt jelenti, hogy 480.000 Ft körüli összegbe kerülne két egymással szembenálló ház előtti út felújítása. Nagyságrendileg ilyen összegekről beszélünk.

Kovács Imre lakos: Nagy technológiai hibákat követtek el a kivitelezők. A Petőfi Sándor utca 6. szám előtt például nem pótolták az aszfalt alól kiszedett földet.

Felső Róbert polgármester:A Petőfi utcának az a része a tavalyi bejárásnál jegyzőkönyvbe került. Arra még a Fidic mérnök is azt mondta, hogy javítani kell, de majd csak a harmadik év végén. 3 év után kell majd hozzányúlni a rendszerhez, addig még tömörödik a föld is.

(A továbbiakban polgármester úr tájékoztatta a jelenlévőket a csapadékvíz-elvezető rendszerrel kapcsolatos pályázatról.)

Veszteg Zsoltalpolgármester: Az árkokkalkapcsolatban két probléma van: Az egyik, hogy az emberek betemetik az árkokat, a másik pedig, hogy lusták vagyunk ahhoz, hogy levezessük az útról a vizet az árokba. A legtöbb helyen az van, hogy feltöltik az árok és az út között a padkát, hadd follyon az úton tovább a víz. Természetes módon is feltöltődnek a padkák, de ha mindenki maga előtt bevezetné az árokba a vizet, - ahogy egyébként megnézhetjük a Szőlő utcában - egyedül előttünk tud lefolyni a víz az árokba. Amennyiben mindenki kitisztítaná maga előtt az árkot, nem lennének problémák. Mindenki kitakaríthatná az árkot, úgy ahogy én is ki tudok vinni évente 4-5 talicska szemetet és úgy láttam Robi bácsi is meg tudja ezt tenni. Így nem kellene elköltenünk erre a célra 100.000.000 Ft-ot, hanem más dologra tudnánk fordítani. Mindig gondolkodunk, próbáljuk szépíteni a falut, újabb beruházásokban gondolkodunk. Amikor egy beruházás elkészül, utána azt fenn is kell tartani. Nálunk van egy Szabadidőpark, amelyet ilyen állapotban fenntartani őrült nagy költséggel jár. Nekünk van egy fix bevételünk, amiből egyre kevesebb jut újabb beruházásokra, mert abból az előzőeket is fenn kell tartani. Az utakkal kapcsolatos problémákat is ismerjük. Mérlegeljük és nyilvánvalóan olyan sorrendben fogjuk felújítani őket, ahogy az ésszerűség megköveteli. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk megteremteni ennek a pénzügyi alapjait. Több száz millió forintról van szó. Különböző elveken ment a vita a bizottsági ülésen. Például azon, hogy csak azok járuljanak hozzá, akik előtt javítjuk az utat, vagy mások is? Én azt gondolom, hogy a faluban mindenki használ több utat is. Előttünk nem bántották, de én is használok több utat a faluban.

Felső Róbert polgármester:Van-e valakinek kérdése, hozzászólása? Amennyiben nincs, köszönöm mindenkinek a munkát, a közmeghallgatással egybekötött nyilvános ülést bezárom.  

kmf.

        Felső Róbert