SÜKÖSD-CSANÁD

VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P S Z A B Á LY A

SÜKÖSD-CSANÁD VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT

Egységes Szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

I.FEJEZET

I. Általános rendelkezések

1.A társulat neve:Sükösd-Csanád Víziközmű Társulat

2.A társulat székhelye:6346. Sükösd, Dózsa György út 201.

3.A társulat megalakulásának időpontja: 2001.február 21.

4.A társulat a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon vezetett cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

5.A társulat működésének időtartama: határozatlan.

II. A társulat célja

A társulat alapvető célja, hogy ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok bevonásával helyi vízgazdálkodási közfeladatokat valósítson meg.

III. A társulat feladatai és tevékenységi köre

1.A társulat közfeladata: Sükösd- Érsekcsanád községek területén az érdekeltségi területen szennyvízelvezetés és tisztítás célját szolgáló vízi létesítmények, konkrétan szennyvízhálózat  építése és szennyvíztelep bővítése.

2.A társulat tevékenységi köre:

42.21.08. Folyadékszállításra szolgáló közmű építése (főtevékenység)

IV. A társulat érdekeltségi területe és társulati érdekeltségi egység

1.A társulat érdekeltségi területét az alapszabály 1. sz. mellékletét képező térkép tünteti fel.

2.A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály 2 sz. melléklete tartalmazza.

3.Az érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység:

Egy érdekeltségi egység az érdekeltségi területen lévő ingatlannak érdekeltséget megalapozó jogcímen használt részére eső legalább 50 liter/nap vízfogyasztás, vagy legalább 50 liter/nap szennyvízkibocsátás esetén állapítható meg.

V. A társulati érdekeltségi hozzájárulás mértéke

1.A társulati közfeladatokhoz való hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja.

2.Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege:

-a) a lakás-előtakarékossági szerződést kötött és a társulat javára engedményezési nyilatkozatot aláírt érdekelt természetes személyeknek 260.000.- Ft /egység, mely összeget a megtakarítás időtartama alatt havi 1.950 Ft összegű részletekben, 100 hónapon keresztül kell megfizetni. A társulat az érdekelttel egyetértésben ettől eltérő fizetési gyakoriságot is megállapíthat.

-b) azon természetes személy érdekeltek számára, akiknek a megkötött elő-takarékossági szerződésük a futamidő alatt megszűnik, mert a fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget / az LTP Törvény szerinti megszűnés/ az érdekeltségi hozzájárulás összege 260.000.- Ft / érdekeltségi egység, mely összeget a társulat ez irányú értesítése alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül egy összegben kell a társulat számlaszámára megfizetni.

-c) a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekeltségi hozzájárulásának egységnyi összege 260.000,- Ft mely összeget az alábbiak szerint kell megfizetni. Az első részletet a társulat ez irányú értesítése alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül, a második részletet pedig a kivitelezési szerződés megkötése előtt 30 nappal a társulat ez irányú értesítése alapján.

Nem kell érdekeltségi hozzájárulást fizetnie a működési területen található önkormányzatoknak, valamint az önkormányzati többségi tulajdonában, vagy érdekeltségében álló gazdasági társaságnak.

Az önkormányzat érdekeltségében álló gazdasági társaság alatt értendő minden olyan gazdasági társaság, ahol az önkormányzatnak tulajdonrésze van.

VI. A társulat képviselete

A társulatot az intéző bizottság elnöke önállóan, akadályoztatása esetén meghatalmazása alapján az intézőbizottság más tagját jogosíthatja fel képviseletre.

II. FEJEZET

A TAGSÁGI VISZONY

VII. A társulat tagjai

1.A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

2.A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásnak költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.

VIII. A tagok jogai

A tag joga különösen, hogy:

a)személyesen, képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában;

b)a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen, ha arra jelölik

c)a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen.

IX. A tagok kötelezettsége

A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.

A tag további kötelessége különösen, hogy:

a)az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;

b)amennyiben az érdekeltségi hozzájárulást, a meghatározott mértékben és határidőre nem fizeti meg, úgy az tőle adók módjára be hajható tartozás,

c)személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta;

d)ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét). Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a tag köteles az új tulajdonost a társulati tagságról és az ezzel járó kötelezettségről tájékoztatni;

e)a tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a c) pont szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell.

III.FEJEZET

X. A Társulat feladatának bővítése, a csatlakozás szabályai 

1.A társulati közfeladatok fokozatos megvalósítása érdekében természetes, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok – a társulat megalakulására vonatkozó szabályok betartása és az általuk kialakított érdekeltségi viszonyok létrehozása esetén – csatlakozhatnak a társulathoz.

2.A társulathoz történő csatlakozás akkor történhet meg, ha az újabb érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező, illetve ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak érdekeltségi egységük aránya szerint számított többsége az alakuló részközgyűlésen

- az új érdekeltségi viszonyok figyelembe vételével a társulat elfogadja alapszabályát,

- elfogadja a társulat testületi vezető szerveit, arányos képviselet figyelembevételével megválasztja a társulatba saját vezető tisztségviselőit,

- elhatározza a közfeladat bővítésének a már meglévő társulati szervezetben történő megvalósítását,

- a tagok elhatározzák a társulathoz történő csatlakozást.

3.A társulathoz történő csatlakozást kimondó részközgyűlési határozat akkor érvényes, ha az új érdekeltségi területen az érdekeltek érdekeltségi egység szerint számított 2/3-a dönt a 2. pontban foglaltakról.

4.A társulat feladatának bővítése előtt a csatlakozás előkészítését a szervezőbizottság végzi, amely a társulatok megalakulására vonatkozó szabályok szerint jár el.

5.A küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök 8 napon belül köteles megküldeni a társulat elnökének. A társulat elnöke a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles rendkívüli küldöttgyűlést összehívni – a csatlakozási napirend közlése mellett – a csatlakozó befogadása érdekében.

6.A csatlakozás elfogadásáról a társulat küldöttgyűlése kétharmados többséggel határoz, egyúttal megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tagok szavazati jogának mértékét.

7.A csatlakozó tagok nem felelnek a társulatnak a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért.

8.Különböző társulati közfeladatok csatlakozással történő együttes megvalósítása esetén az egyes feladatoknak érdekeltek által befizetett hozzájárulás és a meghatározott feladathoz adott önkormányzati támogatás összegét elkülönítetten kell kezelni és csak annak a közfeladatnak megvalósítására szabad felhasználni amelyre szolgál.

A pénzügyi forrásokat és azok felhasználását az egyes közfeladatokra vonatkozóan külön kell nyilvántartani.

IV.FEJEZET

A TÁRSULAT SZERVEI

XI. A társulat szervei

1./ A társulat szervezi:

A)küldöttgyűlés,

B)intézőbizottság,

C)ellenőrző bizottság.

2./ A társulat tisztségviselői:

a) az intézőbizottság elnöke és tagjai,

b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.

XII. Küldöttgyűlés

1.A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.

2.A küldöttet az alakuló közgyűlésen, az érdekeltségi területen érdekeltséggel rendelkezők választják meg maguk közül egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. Minden küldött esetében meg kell jelölni, hogy hány érdekeltségi egységet képvisel.A Küldöttgyűlésben a küldöttek száma 34 fő.

3.A társulat intéző bizottságának elnöke és tagjai, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai tisztségüknél fogva küldöttek. Ily módon a küldöttgyűlés létszáma: 42 fő.

4.A társulat a kieső küldöttei helyébe új küldöttet az Intézőbizottság javaslatára a küldöttgyűlés 2/3-os többséggel választhat. A küldött visszahívásához is az Intézőbizottság javaslatára 3/3-os többségű szavazat szükséges.

5.A küldött megbízása elhalálozása, lemondása, érdekeltségi egység feletti ingatlan tulajdonjogának megszűnése esetén is megszűnik.

XIII. Rendes küldöttgyűlés és annak megtartása:

1./A küldöttgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen küldöttgyűlés összehívása érdekében.

2./A küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett település önkormányzatok képviselőit.

3./A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

XIV. Küldöttgyűlés határozatképessége és határozat hozatal :

1./A küldöttgyűlés megnyitása után az ülést levezető elnöknek vizsgálnia kell a határozatképességet.

2./A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51 %-a küldöttek útján képviselve van.

3../Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, akkor 15 napon belül – annak összehívására vonatkozó szabályok betartásával – ismételten össze kell hívni.

4./A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

5./Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve szétválásához, az Intézőbizottság választásához, a küldött visszahívásához és választásához  legalább kétharmados többségű küldöttgyűlési határozatra van szükség.

6./A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszűnéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, csatlakozó befogadásához 2/3-os többségre van szükség.

XV. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

1./ A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)alapszabály elfogadása és módosítása,

b)a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása, a társulati feladat bővítése, csatlakozások elfogadása,

c)a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása;

d)a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása;

e)a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f)a társulat közfeladatainak éves ütemezése, területi sorrendjének meghatározása;

g)a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása;

h)az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

i)az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása;

j)gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása;

k)amit jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

2./ A küldöttgyűlés a társulat szervezetét, testületi működését és gazdálkodását érintő  bármely kérdés megtárgyalását hatáskörébe vonhatja.

XVI. Rendkívüli küldöttgyűlés:

Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani ha:

l)az intéző- vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken; illetőleg

m)az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; illetve

n)a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri; illetőleg

o)az ellenőrző bizottság vagy a cégbíróság indítványozza,

p)a társulat feladatának bővítése, újabb érdekeltek csatlakozása indokolja.

XVI. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve:

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

-a küldöttgyűlés helyét, idejét, és a napirendi pontokat,

-a megjelent küldöttek nevét és az általuk képviselt érdekeltségi egységek számát,

-a határozatképesség vizsgálatát és annak eredményét,

-a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a jelenlévő küldöttek  milyen érdekeltségi arányban hozták, s ha a határozat indokolja a végrehajtás határidejét és a felelős személy nevét,

-a hozzászólók nevét és a hozzászólás lényeges tartalmát.

1./A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ívet mellékelni kell. A jegyzőkönyv másolatát a küldöttek a székhelyen megtekinthetik.

2./A jegyzőkönyvet a levezető elnökön a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia.

3./A jegyzőkönyv másolatának elkészültét követően 30 napig a társulat irodahelyiségében lévő hirdető táblán közzé kell tenni. A jegyzőkönyv másolatát a tagok részére nem kell megküldeni.

XVII.A küldöttgyűlés határozatainak nyilvántartása:

A küldöttgyűlési határozatokról nyilvántartást kell vezetni és a nyilvántartást a jegyzőkönyvek mellékleteként kell megőrizni.

XVIII. Intézőbizottság

1.A társulat irányító szerve az intézőbizottság, melyet a küldöttgyűlés választ meg kétharmados többséggel a társulat tagjai közül öt évre.

2.Az intézőbizottság elnökből és 8 tagból áll, akiket a küldöttgyűlés 5 évi időtartamra választ meg a küldöttgyűlés.

3.A küldöttgyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.

4.Az intézőbizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

XIX. Az Intézőbizottság jogköre:

5.Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe.

Így különösen:

a)gondoskodik a társulat üzleti tervének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására vagy módosítására,

b)biztosítja a terv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit,

c)irányítja a társulat működésével összefüggő gazdálkodási feladatokat,

d)gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon állagának megóvásáról és a tulajdon védelméről,

e)gondoskodik a társulat jogainak érvényesítéséről, kötelezettségeinek teljesítéséről,

f)biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését,

g)gondoskodik az éves beszámoló elkészítéséről, biztosítja, hogy az ellenőrző bizottság megvizsgálhassa, azt a küldöttgyűlés megvitathassa és dönthessen elfogadásáról,

h)előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat,

i)rendszeresen beszámol a küldöttgyűlésnek a társulat tervteljesítéséről, vagyoni helyzetéről, ügyviteléről, továbbá a két küldöttgyűlés között általa tett intézkedésekről. Az intézőbizottság gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást    vezessenek, és a változást az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák.

XX. Az Intézőbizottság üléseinek összehívása, megtartása:

1./ Intéző Bizottsági ülést legalább negyedévenként egyszer kell tartani. Az Intézőbizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

2./Az intézőbizottsági ülést a Társulat elnöke hívja össze. Az elnök az intéző bizottsági ülést bármelyik intézőbizottsági tag, vagy az ellenőrző bizottság elnöke kívánságára köteles 8 napon belül összehívni. Akadályoztatása esetén az intéző bizottság tagja jár el, ami nem terjed ki a társulat képviseletére.

3./Az intéző bizottsági ülésre meg kell hívni az intéző bizottság valamennyi tagját, továbbá tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság elnökét, a társulat pénzügyi vezetőjét és a társult önkormányzatok képviselőit.

4./Az intéző bizottság ülését a társulat elnöke vezeti. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon az elnök és tagok 2/3-os többsége jelen van.

5./Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6./ A meghívót a napirend közlésével írásban, az előterjesztésekkel az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni.

XXI. Az intéző bizottsági ülés jegyzőkönyve:

1./Az intézőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intéző bizottság elnöke (illetőleg az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Ennek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók és hozzászólások lényeges tartalmát, folyamatos sorszámmal jelölve a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának határidejét a felelősök megnevezésével. A jegyzőkönyvben

rögzíteni kell az intéző bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját.

XXII. A társulat elnöke és jogköre:

1./Az intézőbizottság elnöke, aki egyben a társulat elnöke is a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot, az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe.

Az intéző bizottság ülései közötti időszakban dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem  tartoznak a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy nem igényelnek intézőbizottsági testületi döntést.

Ennek megfelelően az elnök különösen az alábbi feladatokat látja el:

j)irányítja a terv végrehajtását és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését,

k)gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról és ellenőrzi a költségvetés betartását,

l)gyakorolja a jogokat, amelyek nem tartoznak az intéző bizottsághoz,

m)gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, közli a tagokkal az őket terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját, a teljesítés határidejét módját, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslat lehetőségét, gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás behajtásáról,

n)gondoskodik a pénz-és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról,

o)gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás behajtásáról,

p)gondoskodik a működéssel összefüggő gazdálkodási feladatok, tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről, és nyilvántartásáról,

q)az intéző bizottság határozata alapján összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést, az intéző bizottsági ülést,

r)beszámol a küldöttgyűlésnek, az intéző bizottságnak a terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések, az intéző bizottsági ülések között általa tett fontosabb intézkedésekről,

s)rendszeresen és részletesen tájékoztatja az ellenőrző bizottságot a társulat működéséről,

t)az ellenőrző bizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik.

2./Az intézőbizottság elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

3./Az intézőbizottság elnöke tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol.

4./Ha az intéző,- illetve az ellenőrző bizottság a jogszabályban, vagy az  alapszabályban        megállapított feladatait nem kielégítően látja el, a társulat elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni.

XXIII. Ellenőrző Bizottság

1./A társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Az ellenőrző bizottság elnökét és  tagjait a küldöttgyűlés a tagok közül 5 év időtartamra választja. 

2./Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a küldöttgyűlésnek van alárendelve. Az ellenőrző bizottság elnökből és 2 tagból áll. Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a küldöttgyűlés választja. 2 fő sükösdi és 1 fő érsekcsanádi tagból áll.

3./A társulat elnökét, az intézőbizottság tagjait, valamint a társulattal munkaviszonyban álló személyeket, továbbá a vezető tisztségviselők közeli hozzátartozóit ( Ptl.685§ b ) pont) az ellenőrző bizottságba beválasztani nem lehet. Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a küldöttgyűlés elsősorban a pénzügyi, számviteli, műszaki és jogi ismeretekkel rendelkező személyek közül választja.

4./Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

XXIV. Az ellenőrző bizottsági ülés összehívása és megtartása:

1./Ellenőrző bizottsági ülést legalább fél évenként kell tartani.

2./ Az ellenőrző bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze. Az ülést bármely ellenőrző bizottsági tag javaslatára 8 napon belül össze kell hívni.

3./Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha elnöke és tagjai hiánytalanul megjelentek. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

4./Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

5./A társulat pénzügyi vezetője felhívásra köteles az ellenőrző bizottság ülésén megjelenni és az ügykörét érintő kérdésekben felvilágosítást adni.

6./ Az ellenőrző bizottság üléseit a bizottság elnöke vezeti le.

XXV. Az ellenőrző bizottságfeladata különösen:

Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

Az ellenőrző bizottság a tevékenységi körében eljárva a következő feladatokat végzi:

a)rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz, hitel, anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére és a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések megtartását és az ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése után haladéktalanul közli a társulat elnökével,

b)testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, negyedévenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát,valamint anyagkezelését és a vizsgálat megállapításairól köteles jegyzőkönyvet készíteni,

c)kivizsgálja a társulat működésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat, megállapításait közli a társulat elnökével, vagy ha az ügy jellege indokolja akkor közvetlenül beszámol a küldöttgyűlésnek,

d)figyelemmel kíséri a társulat működésének irányítását, úgy is, hogy az ellenőrző bizottság elnöke, vagy az általa megbízott ellenőrző bizottsági tag tanácskozási joggal részt vesz az intéző bizottság ülésein,

e)a küldöttgyűlés megbízása alapján vagy az intéző bizottság illetve a társulat elnökének felkérésére célvizsgálatot végez,

f)szükség esetén javaslatot tesz rendkívüli küldöttgyűlés összehívására,

g)indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intéző bizottság elnökének vagy tagjának visszahívására, az egyes alkalmazottak tekintetében a kártérítési eljárás megindítására, illetve a munkaviszony megszüntetésére,

h)összehívja a küldöttgyűlést, ha a társulat elnöke az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

i)véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére az előterjesztett beszámolókról és jelentésekről, a társulati éves beszámolóról csak az ellenőrző bizottság véleményező jelentése alapján hozható döntés.

2./ Az ellenőrző bizottság jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani.

XXVI. Az ellenőrző bizottsági ülés és a vizsgálatok jegyzőkönyve:

1./Az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg. Üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét és időpontját, a megjelentek nevét, a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatosan sorszámozva, ha szükséges a végrehajtás határidejét és a felelős nevét. Az ellenőrző bizottság ellenőrzéseiről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni.

2./Az ellenőrző bizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni, az ellenőrző bizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

3./Az ellenőrző bizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat köteles megőrizni.

XXVII. Tisztségviselők

1./A társulat tisztségviselői:

a)az intézőbizottság elnöke, tagjai,

b)az ellenőrző bizottság elnöke, tagjai.

2./Tisztségviselő csak a társulat tagja – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője – lehet. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

3./A társulat tisztségviselői tisztségükben ellátott tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek, amelyet a küldöttgyűlés határoz meg.

4./Nem választható társulati tisztségre kiskorú, gondnokság alatt álló, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogi következmények alól nem mentesül. Nem lehet tisztségviselő a gazdasági társaságokról szóló törvény 23 § (2)-(3) bekezdésében foglaltak hatálya alá tartozó személy.

XXVIII. A tisztségviselők felelőssége és kártérítési kötelezettsége:

A társaságban vezető tisztséget betöltő személyek általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társulatnak okozott károkért a Gt. és a Ptk szabályai szerint felelősek.

XXIX. A vezető tisztségviselők megbízás megszűnése

1./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a)a megbízás időtartamának lejáratával,

b)visszahívásával,

c)elhalálozásával,

d)a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

e)lemondással,

2./A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

a)a tisztségéről lemondott,

b)a tisztség betöltését kizáró ok következett be,

c)a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn  és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

d)a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

3./A tisztségviselő lemondása esetén a Gt. 30 § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4./ A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

V.FEJEZET

A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA

XXX. A társulat gazdálkodása

1./A társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat.

2./A társulat tartozásiért saját vagyonával felel.

3./A társulat gazdálkodási éve megegyezik a naptári évvel. Az alakulás évében a cégjegyzési kérelem napjától december 31.napjáig tart.

4./A társulat üzleti tervet és számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít.

XXXI. Az érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó szabályok:

1./a társulat által végrehajtandó közfeladatok költségeit – az önkormányzati, állami vagy egyéb forrás mellett – az érdekeltségi hozzájárulásból kell fedezni. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.

2./Az állami, az önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve ha a jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat számol el.

3./a társulat közcélú feladataiban érdekelt az érdekeltségi területen lévő ingatlant az érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használó tag

-az ingatlan tényleges használója a tulajdonos ( tulajdonostárs), illetőleg az ingatlankezelő szerv, kivéve ha a tényleges használatára a földhasználó, haszonélvező, használó, az ingatlan használatát (hasznainak szedését) egyéb jogcímen gyakorló személy, a lakás bérlője (bérlőtárs, társbérlő), ha a bérleti szerződés határozatlan időre szól. Amennyiben a fenti kivételként megemlített esetekben az ingatlannak külön jogcímen több tényleges használója van, a társulati érdekeltség arányát mindegyik jogcím után külön-külön kell megállapítani.

Szolgálati lakás tényleges használójának a lakással rendelkezni jogosult kezelő szervet kell tekinteni.

4./az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét a küldöttgyűlés az érdekeltség jellegének megfelelően differenciálhatja különösen az alábbiak szempontok alapján:

a)gazdasági érdekeltség esetén a vállalkozás által tervezett, távlatilag igényelt szükségleteket is figyelembe vevő fogyasztással (kibocsátással) arányosan kalkulált többszörös érdekeltségi egység,

b)nem lakás céljára használt bérleményekben a távlati igényeket is figyelembe vevő normák alapján megállapított fogyasztással (kibocsátással) megállapított érdekeltségi egység,

c)lakáshasználat mellett az ingatlannak külön használati jogcímen gyakorolt arányos többszörös fogyasztói egység,

d)beépített ill. beépítetlen telek (földrészlet) esetében egy építési telek után egy érdekeltségi egységként veszi számításba, kivéve ha a földterület nagysága a település rendezési terve, illetve ennek hiányában a helyben szokásos teleknagyság mértékét meghaladja, mivel ebben ennek megfelelő többszörös egységnek minősül.

5./Az érdekeltségi hozzájárulás összegét és annak évenként fizetendő részleteit a társulat tervének meghatározásakor úgy kell megállapítani, hogy az – a társulatkülönböző támogatásait is figyelembe véve – fedezze a beruházás és működési költségeket így:

a)a társulat közcélú feladatainak ellátásához szükséges valamennyi költséget, ideértve a hitelek törlesztéséhez és a kamatok fizetéséhez szükséges valamennyi költséget is,

b)a működési kiadásokat,

c)rendkívüli feladatokra és költségekre tartalékolható összeget.

6./az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységekre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja,

XXXII. Az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének szabályai:

1./Magánszemélyeknél:

- a víziközmű társulat részére a küldöttgyűlés által meghatározott időpontig a magánszemély az V. pont (2) bekezdés a)ontja szerint az általa tett nyilatkozatban vállalt lakás-előtakarékossági szerződés megkötése mellett részletfizetéssel teljesíthetik az érdekeltségi hozzájárulást,

- a meghatározott időpontig lakás-előtakarékossági szerződést nem kötő magánszemélyek az Alapszabály V. pont (2) bekezdés b) pontjában rögzített érdekeltségi hozzájárulás kedvezményes állami támogatással és kamatokkal növelt összegét fizetik meg egy összegben.

2./ Az alapszabály V. pont (2) bekezdés szerinti összeg befizetésére a tag 3./ pont szerinti értesítés megküldését követő 30 napon belül köteles.

3./az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagokat az intéző bizottság elnöke írásban értesíti, mely az alábbiakat tartalmazza:

Az értesítésben meg kell jelölni:

a)a fizetési kötelezettség jogalapját,

b)a küldöttgyűlési határozat számát,

c)az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét,

d)a tag érdekeltségi egységeinek számát,

e)az érdekeltségi hozzájárulás összegét,

f)a befizetés módját,

g)a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,

h)a befizetés határidejét,

i)a jogorvoslat lehetőségét.

4./ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése az állampolgár érdekeit szociális vagy egyéb körülményei miatt súlyosan hátrányos helyzetnek tennék ki, akkor a társulat küldöttgyűlése a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelheti, továbbá annak megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti,

5./a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézőbizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja.

XXXIII. A társulat vagyona

A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett önkormányzattól, az állami költségvetéstől, illetve egyéb forrásból kapott támogatásból látja el közcélú vízgazdálkodási feladatait.

A társulat az általa létrehozott (bővített) víziközművet elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás-átvétel) után legkésőbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzatnak adja át.

XXXIV. A társulat ügyvitele

1.A társulat ügyvitelét az alapszabály és szervezeti működési szabályzatban részletesen meghatározott módon a társulat intéző bizottsága, illetve annak elnöke irányítja.

2.A szervezeti működési szabályzatban kell meghatározni a részletes szervezeti ügyköri előírásokat és ügyintézői feladatokat, így különösen:

a)a társulat ügyviteli rendjét, a munkaszervezetre vonatkozó részletes szabályokat,

b)a társulat képviseletének részletes szabályait,

c)a pénzügyi vezető, valamint a társulat esetleges további alkalmazottainak munkakörét, működésükre vonatkozó szabályokat,

d)a kiadmányozási és utalványozási jogkört,

e)az anyagok kezelésével és nyilvántartásával megbízott, továbbá a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartásáért felelős dolgozók feladatait, felelősségét,

f)a társulat munkarendjével kapcsolatos szabályokat.

XXXV. A tagok nyilvántartása

1.A társulat köteles a tagokról nyilvántartást vezetni.

2.A nyilvántartás a társulatoknál rendszeresített – oldalanként számozott – olyan okmány, amely tartalmazza a tagok érdekeltségét megalapozó valamennyi adatot, továbbá az ezekben bekövetkezett változásokat (tagok neve, címe, érdekeltségi egységeik száma, az érdekeltség jogcíme, az érdekeltséget megalapozó ingatlan adatai stb).

XXXVI. A társulat cégjegyzése, a tisztségviselők nyilvántartása

1.A társulat cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott cégnév alá az elnök önállóan írja alá a nevét hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően.

2.A társulat köteles a tisztségviselőkről, így az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság elnökéről és tagjairól vagy az esetlegesen más szervbe delegált tagjairól nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a személyi adatokon és a lakcímen felül fel kell tüntetni a megbízás (megválasztás) keltét és lejárati időpontját.

XXXVII. A tisztségviselők díjazása, költségeik megtérítése:

1./A társulat tisztségviselői tisztségükben ellátott társulati tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek, amely mértékét a küldöttgyűlés határozza meg.

2./A társulat köteles az elnök és a többi tisztségviselő, valamint az érdekképviseletbe választott küldött a társulat tevékenysége során felmerült és igazolt tényleges kiadásait és költségeit megtéríteni.

XXXVIII. A zárszámadás:

1./A társulat a naptári év végén a gazdálkodásról számadást köteles készíteni. A zárszámadásnak a terv és költségvetés teljesítését, a vagyonváltozásokat feltüntető mérleget és szöveges beszámolókat kell tartania.

2./Az ellenőrző bizottság a zárszámadást köteles - szükség esetén szakértő bevonásával – felülvizsgálni, és a felülvizsgálatról a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni.

3./ Az intéző bizottság az ellenőrző bizottság által felülvizsgált zárszámadást veheti tárgyalás alá és csak az ellenőrző bizottság ilyen értelmű javaslata esetén határozhat annak elfogadásáról.

XXXIX. A társulat megszűnése

A társulat megszűnik, ha:

a)elhatározza jogutód nélküli megszűnését (feloszlását),

b)másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik,

c)a társulat az alapszabályában rögzített közfeladatát megvalósította,

d)a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,

e)a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,

f)a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

XXXX. A társulat törvényességi felügyelete

A társulat törvényességi felügyeletét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

XXXXI. Vegyes rendelkezések

1./Ezen alapszabályt az elfogadástól számított 30 napon belül az intéző bizottság köteles cégjegyzés és közzététel végett bejelenteni a Bács-Kiskun megyei Bíróságnál, mint Cégbíróságnál.

2./A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a társulat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII-26) Korm. rendelet és egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései szerint köteles eljárni.

ZÁRADÉK

A fenti alapszabályt a Sükösd-Csanád Víziközmű Társulat a 2009.november 30.-i küldöttgyűlésén elfogadta.

……………………………………                          ……………………………………

Rigó József                                                    Radics Beáta

ib. elnök                                                  jegyzőkönyv-vezető

……………………………………                          ……………………………………

Gerhardt Jánosné Szabó László

hitelesítő                                                          hitelesítő

Készítette és ellenjegyezte: