Az elmúlt időszakban folyamatos volt az érdeklődés az elkerülő út kapcsán. A Facebook közösségi oldalon egy videóban foglaltam össze a legfontosabb tudnivalókat, amelynek óriási volt a nézettsége, hisz már az első nap több, mint ezren nézték meg. Ugyanakkor sokan kérték azt is, hogy az újságban is mondjam el a fő információkat.

A Tervtanács június 26-án ülésezett, és mint döntés előkészítők a keleti elkerülő nyomvonalra tettek javaslatot a döntéshozó minisztériumnak. Támogatták a kerékpárút megtervezését, és hangsúlyozva, hogy bár nincs kompetenciájuk a véleményük megalkotására (azon is vita ment, hogy egyáltalán szavazhatnak-e róla), de javasolták az ipari területek rákötését.

Az ügyben a fő problémát az okozza, hogy meglátásunk szerint nem kaptunk választ a felvetett szakmai kérdéseinkre, pedig erre mindenképp szükség lett volna.

A fő kérdés véleményünk szerint az, hogy mit várunk el az elkerülő úttól?

 Érsekcsanád részéről az hangzott el, hogy minél jobban vigye ki a forgalmat a faluból. Ezért mi olyan változatot szerettünk volna, ami a lakosság biztonságát a legjobban szem előtt tartja. Mi nem a nyomvonallal foglalkoztunk, hanem a lakosság biztonságával. A főút nyugati oldalán lévő közszolgáltatásokat (könyvtár, háziorvos, fogorvos, takarék, patika, temető, szabadidőpark, tüzép, buszmegállók, stb.) a főúton átkelve lehet csak megközelíteni. Még a tervezők is olyan anyagot tettek le az asztalra, ami szerint a keleti nyomvonal esetén közel napi 4.000-es forgalom marad a faluban (ez a mostani forgalom fele), míg nyugati esetén csak 2.000-es. Azaz a nyugati nyomvonal sokkal biztonságosabb, mert jelentősen kisebb forgalmat eredményez.

A mi kérdésünk az volt, hogy beszéljünk a forgalomtechnikai intézkedésekről és majd ez után döntsünk. Beszéljünk arról, hogy ki fogja felújítani a mostani főutat, ha az már önkormányzati tulajdon lesz, de még mindig óriási forgalom marad rajta. Meglátásunk szerint az érsekcsanádiak nem akarnak azért több adót fizetni, hogy azt a meglévő főút újra aszfaltozására költsük, miközben lehetne rajta kisebb forgalom is, csak ahhoz a másik nyomvonal kellene. Ha a döntéshozó a nagyobb forgalmú változatot választja, akkor fizesse a felújítás költségeit.

Sükösd ezzel szemben azért kérte a keleti nyomvonalat, mert a nyugati földek jobbak (azaz nekik a gazdák érdeke számított jobban) és mert a keleti változat olcsóbb és szerintük Sükösdnek jobb, mert az iparterületük könnyebben ráköthető. Ebben csak egy probléma van, mégpedig az, hogy hiába kértük őket, hogy mondják meg mekkora forgalmat várnak az iparterületükre. Jelenleg csak napelemek vannak ott, ami nagyjából nulla forgalmat generál. A Beni tó melletti iparterületünkön az ott dolgozókat nem számolva napi 40-50 gépjármű megy. Ők még azt sem mondták, hogy legalább ennyivel számolnak.

Számunkra nem teljesen világos, hogy miért jobb napi  40-50 gépjármű miatt a keleti változat, ami viszont a főúton meghagyja az óriási forgalmat. Viszont tiszteletben tartjuk, hogy nekik a gazdák érdeke és az ipari területükön a még nem létező üzemekhez érkező, senki által nem ismert forgalom fontosabb, mint a lakosok biztonsága. Remélhetőleg majd a felelősséget is vállalják, ha végül egy kifejezetten balesetveszélyes változat épül majd meg.

A nagy problémát az jelentette, hogy Sükösd így ellőtte a mi alkupozíciónkat. Így ugyanis lehetett azt mondani, hogy az önkormányzati kérések egy részét teljesítik (hisz Sükösd a keletit kérte), a többire (amit mi kértünk, hogy találjunk megoldást) meg sajnos nincs hatáskörük.

Baja Város alpolgármestere egyébként az érsekcsanádi véleményt támogatva a nyugati nyomvonal mellett érvelt, márcsak azért is, mert a Duna felől az Aldi körforgalomhoz érkező forgalmat nyugatról akarják kivezetni a főútra, így ésszerű lett volna az összes települést nyugatról elkerülni – ráadásul sokkal rövidebb útszakaszon. Teljesen ésszerűtlen, hogy az egyik település (Baja) nyugatról hozza ki a forgalmát, majd a következők (Érsekcsanád, Sükösd) meg keletről, azaz a kocsiknak egy jelentősen hosszabb szakaszon kell keringőzniük a települések között.

Igyekeztem hangsúlyozni a tárgyaláson, hogy mekkora a Dunai út forgalma, ami ráadásul folyamatosan nő (5 szálláshely, és 3 étterem fog üzemelni, rendszeresek az evezős csoportok, önkormányzat kemping építési tervei, stb.), ami keleti elkerülő esetén bent marad Sükösdön és Érsekcsanádon. Csakúgy, mint a Dunai út melletti üzemek forgalma, ami szintén folyamatosan nő, hisz az üzemek is bővülnek. A szakemberek szerint azonban ez a mérhető forgalom nem ér annyit, mint a sükösdi iparterület nem ismert, és meg sem jósolható forgalma. Ez sajnos szomorú! Mint ahogy az is, hogy volt olyan tagja a Tervtanácsnak, aki azt sem tudta, hogy a Duna partra a falu központjából lehet lemenni, azaz be kell jönni Érsekcsanádra és Sükösdre. Ráadásul a bírálati szempontok nagy többségében a nyugati elkerülő volt a jobb, de a keleti elkerülő néhány értékét felszorozták, így végül kihozták jobbnak.

Az Agrárminisztérium szakemberei hangsúlyozták a vadbaleseteket, ahol megállapították, hogy a keleti elkerülő sokkal veszélyesebb ilyen szempontból, így vadkerítés és vadátjárók megépítését kérték, hogy ez a veszély csökkenjen. Így viszont a Nemesnádudvar és Rém felé levő terület vadállományának mozgását fogják befolyásolni.

Mindettől függetlenül további levélben kértük az illetékes minisztert, hogy fontolják meg az általunk felvetetteket, és találják meg a forgalom csillapításának, a balesetveszély radikális csökkentésének a módját, és ha lehet, döntsenek a nyugati elkerülő nyomvonal mellett, főleg a bajaiak döntésének ismeretében.

Mindettől függetlenül azt is hangsúlyozni kell, hogy Érsekcsanád elkötelezett az elkerülő út megépítésével kapcsolatban, bármelyik nyomvonal is valósul meg. Ha van kerékpárút, és a forgalom csökken, akkor az már jelentős előrelépés, csak jobb lenne, ha a lecsökkent forgalom is minél kisebb lenne.

Felső Róbert

polgármester