2010. szeptember 5.     Köszöntjük Viktor, Lőrinc nevű látogatóinkat!































Érsekcsanád Község Önkormányzatának 2006-2010. évi gazdasági programja

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 10. § d.) pontja és a 91. § (1) bekezdése alapján Érsekcsanád Község Önkormányzatának képviselő-testülete az alábbi gazdasági programot készíti a 2006-2010. évi időszakra vonatkozóan.

Érsekcsanád Község Önkormányzatának 2006-2010. évi költségvetési bevételeit és kiadásait befolyásoló, meghatározó tényezők a következőkben foglalhatóak össze:

- A 2006-2010. évi önkormányzati forrásszabályozásban továbbra is a normatív állami hozzájárulások és az SZJA visszajuttatások jelentik a meghatározó részt. A gazdasági program készítésekor azonban az a folyamat látszik kialakulni, hogy az állam csökkenti az önkormányzatoknak juttatandó normatívákat. A csökkentés lehet szószerinti is, de csökkentést jelent a növekvő infláció melletti változatlan összegű normatíva biztosítása is. Mindezek mellett néhány normatíva igénybevételének lehetősége szűkül (ld. SNI-s gyermekek ellátása). Ugyancsak csökken a helyben hagyott SZJA mértéke is. Növekményt hozhat azonban a gépjárművek teljesítményadójának hatása, ill. a később bevezetni kívánt ingatlanadó, melyről azonban jelenleg még nem sokat lehet tudni.

- Új adóként jelentkezik 2007-től községünkben az idegenforgalmi adó, melynek mértéke a törvényben meghatározott maximális összeg fele. Az önkormányzat feladata, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket fenntartókkal megismertesse ezzel járó kötelezettségüket. A beszedési, befizetési kötelezettség hangsúlyozása mellett azonban szükséges azt is ismertetni velük, hogy az így befolyt összegből a szálláshely környezetét kívánjuk szebbé tenni. Fontos kiemelni azt is, hogy ebből az adónemből leginkább a korábbi - a szálláshelyek környékén elköltött- községfenntartási költségek csökkenését várjuk.

- Jelentős tétellé válik 2008-as évtől az építményadó. Ennek mértéke 150 Ft/m2. Mentesség az adókötelezettség keletkezését követő első évben van. Ez az adó teljes mértékben helyben marad, így kiemelt célként kell kezelni azon vállalkozók támogatását, akik nagy területű építmény kialakítását tervezik.

- A törvényben előírt maximális szinten van megállapítva községünkben az iparűzési adó. Ugyanakkor elindult egy olyan folyamat Baján, hogy a vállalkozók keresik azokat a településeket, ahol kisebb az iparűzési adó mértéke (pl.: Szeremle). Érdemes lehet tehát elgondolkodni azon, hogy (pontos hatásszámítások után) ezen adónemet több lépcsőben csökkentsük.

- Nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanok eladásakor adott pár százezer forintos kedvezmény néhány év alatt "visszajön" építményadó, iparűzési adó, az új vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművek adója formájában. Különösen tekintettel kell lenni arra, hogy az adott vállalkozás hány helyi munkaerőnek teremt munkalehetőséget, hisz ez a község munkanélküliségi mutatóját befolyásolja, és a helyben maradó SZJA mértékére is hatással van.

- Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények szakmailag elfogadható színvonalú működését egyre inkább nehezíti az a körülmény, hogy forrásaink nem növelhetők, sőt várhatóan csökkennek (iskola) és az infláció is leértékeli a nominálértékben közel azonos bevételt.

- Mindezekkel összhangban a saját bevételek területén tovább szűkül a mozgásterünk. A kormányzat a helyi adó növelésére ösztönzi az önkormányzatokat, de az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani.

- Törekedni kell arra, hogy a rendezési terv módosításaival építési telkek és vállalkozási területek kialakítása, majd értékesítése váljon lehetővé. Az önkormányzati tulajdonú területek értékesítése az önkormányzatnak hoz bevételt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a községünkben felépített házak az itt levő vagyont gyarapítják, azok után évente adóbevétel is várható. A rendezési terv módosításakor a helyi igényekre kell tekintettel lenni, de az egyéni érdek nem kerülhet a közösség érdeke elé.

- Az önkormányzati tulajdonú területek értékesítésével szerzett bevételt elkülönítetten kell kezelni, azt felhasználni csak fejlesztésre, beruházásra szabad. Meg kell valósítani a "vagyonból vagyont" költségvetés-készítési elvet, tehát a vagyon felélését el kell kerülni.

- Törekedni kell arra, hogy az intézményeink saját bevételei évről évre emelkedjenek, hisz bizonyos nem kötelező kiadásokra csak ezek a bevételek jelenthetnek forrást.

 

 

Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás

 

1/ A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája helyett a kistérségi, mikrotársulási - törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is ösztönzött együttműködésen- alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítő feladatellátás általánossá tétele a cél. Ez főként a közoktatásban, közigazgatásban és a szociális intézmény-fenntartási feladatokban érvényesül. Bármiféle társulást azonban meg kell, hogy előzzön egy olyan vizsgálat, mely felderíti a társulásban lévő előnyöket és hátrányokat, valamint a finanszírozás később vitatható kérdéseit. Különösen fontos mindez a közoktatást érintően, mivel a program készítésekor a kistérségben már csupán Sükösd és Érsekcsanád nem tagja közoktatási mikrotársulásnak. A többi település egy irányba történő elmozdulása pedig azt jelentheti, hogy a társulási formában működtetett közoktatás magasabb normatívákat tud lehívni.

2/ A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a szaktörvényben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások számának lényeges csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítő, a hatékony feladatellátást előíró támogatások alkalmazása alakítja. A költségvetések készítésekor a döntéshozóknak ismerniük kell, hogy mely feladatok kötelezőek, melyek vállaltak, és mely feladathoz milyen normatívák tartoznak, milyen feltételek mellett. A költségvetés elfogadásával vállalt feladatokhoz igazítani kell az adott intézmény működését szabályzó okiratokat.

3/ Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerősítheti az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát. Törvényi háttere még alakulóban van, elfogadásakor hatásának pontos vizsgálata szükséges, mely akár a gazdasági program felülvizsgálatát is eredményezheti.

4/ Jól látható törvényhozói szándék a központi kapacitásszabályzás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem).

 

Közoktatás

1/ Pedagógusok kötelező óraszámának emelése 2007-től, melyet 2006-ban két óra elrendelhető túlmunka előzött meg. Önkormányzatunk iskolájában az igazgatónő 2006-ban is elrendelte a túlmunkát. A költségvetési források beszűkülése miatt ezzel a lépéssel továbbra is élhet. A fenti lépések következménye a pedagógus álláshelyek csökkenése. A létszámcsökkentést az állam által biztosított források igénybevételével kell megoldani. Az iskola működésekor ügyelni kell a szakos ellátás biztosítására, amit ha saját munkaerővel nem lehet megoldani, akkor óraadó szaktanárok megbízásával kell elérni. Különösen fontos a meglévő források hatékony felhasználása, a felzárkóztatás biztosítása.

2/ A közoktatásban különösen nagy feladat a racionálisabb munkaszervezés megteremtése. A tantárgyfelosztás elkészítésekor figyelemmel kell lenni erre, de a túlórák mennyiségére, valamint a szakos ellátás biztosítására is. El kell fogadni azt a tényt, hogy a szülők a közoktatásban kvázi vevőkként jelennek meg, így ha elégedetlenek az "árú" minőségével, akkor más iskolába viszik a gyermeküket. Az utóbbi öt évben ez a folyamat különösen felgyorsult. Törekedni kell arra, hogy a tanulók mind a felzárkóztatáshoz, mind a tehetséggondozáshoz az iskolában juthassanak, ne kelljen különórákra járniuk. A szakos ellátás biztosításakor az óraadó tanárok alkalmazását sem lehet kizárni. Az óvodában is a feladatok egységes szétosztását kell megvalósítani. El kell érni, hogy az intézményvezetők ezen feladatok megvalósításáról számoljanak be a képviselő-testületnek.

3/ Mérlegelni kell a társulásos feladatellátás feltételeinek kialakítását. Amennyiben a feltételek vállalhatók, akkor olyan formát kell találni, amely a helyi sajátosságokra figyelemmel van, az erősségeken nem változtat. El kell kerülni azt, hogy a tanulók vándoroljanak, a tanárok mozgatása azonban vállalható, ha a szakos ellátottság így jobban megoldható. A társulási formával rendelkezésre álló plusz forrásokkal a saját hozzájárulás mértékét lehet csökkenteni, és olyan feladatok vállalása is elérhetővé válhat, amelyekre eddig forráshiány miatt nem volt lehetőség.

4/ Az intézményekben megvalósuló belső ellenőrzési vizsgálatok eredményét a döntéshozóknak is meg kell ismerni. A vizsgálatok által feltárt hiányosságokat orvosolni kell. El kell érni a költségtakarékos, ám hatékony működést. Ennek feltétele, hogy elsősorban olyan célok kerüljenek megvalósításra az oktatási intézményekben, amelyek a források legjobb felhasználásával a feltételek ugrásszerű javulását, a minőség növelését segítik.

5/ Az önkormányzati (finanszírozási) reformhoz kapcsolódóan a közoktatási normatív támogatási rendszer átalakítása. Számított pedagógus álláshely (státusz) alapján történő finanszírozás, amelynél figyelembe kell venni a közoktatási törvénynek az osztály és a csoport alakításáról szóló elveit, előírásait (átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret), továbbá a pedagógusok heti kötelező óraszámát (beleértve a munkáltatói hatáskörben elrendelhető többletóraszámot is).

6/ Különösen nagy feladat elé állítja a képviselőket az alapfokú művészetoktatás szabályozási és finanszírozási rendszerének átalakítása, az állami hozzájárulás csökkenése. El kell érni a művészetoktatás minősítésének megszerzését, hisz ez feltétele a teljes normatíva igénylésének. Amennyiben a normatíva igénylésének feltétele lesz az oktatásban részvevők magasabb heti óraszáma is, akkor a feladatellátásról a feltételek ismeretében kell dönteni. A térítési díj emelése részleges megoldás lehet, hisz a tanulók többsége mentes a térítési díj fizetése alól.

7/ Az oktatás minőségének emeléséért törekedni kell az eszközfejlesztés megvalósítására. Az oktatásban el kell végezni a mérés-értékelési feladatokat, a fejlesztéseket ennek eredményéhez kell alakítani. Nagyon fontos az eredmények nyilvánosságra hozatala, rangsorok készítése. A szülők "legyenek képben" az oktatás színvonalát tekintve.

 





Érsekcsanád Község Önkormányzata