Érsekcsanád Község Önkormányzatának 2006-2010. évi gazdasági programja
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 10. §
d.) pontja és a 91. § (1) bekezdése alapján Érsekcsanád Község Önkormányzatának
képviselő-testülete az alábbi gazdasági programot készíti a 2006-2010. évi
időszakra vonatkozóan.
Érsekcsanád Község Önkormányzatának 2006-2010. évi
költségvetési bevételeit és kiadásait befolyásoló, meghatározó tényezők a
következőkben foglalhatóak össze:
- A 2006-2010. évi önkormányzati forrásszabályozásban
továbbra is a normatív állami hozzájárulások és az SZJA visszajuttatások
jelentik a meghatározó részt. A gazdasági program készítésekor azonban az a
folyamat látszik kialakulni, hogy az állam csökkenti az önkormányzatoknak
juttatandó normatívákat. A csökkentés lehet szószerinti is, de csökkentést
jelent a növekvő infláció melletti változatlan összegű normatíva biztosítása
is. Mindezek mellett néhány normatíva igénybevételének lehetősége szűkül
(ld. SNI-s gyermekek ellátása). Ugyancsak csökken a helyben hagyott SZJA
mértéke is. Növekményt hozhat azonban a gépjárművek teljesítményadójának
hatása, ill. a később bevezetni kívánt ingatlanadó, melyről azonban jelenleg
még nem sokat lehet tudni.
- Új adóként jelentkezik 2007-től községünkben az
idegenforgalmi adó, melynek mértéke a törvényben meghatározott maximális
összeg fele. Az önkormányzat feladata, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket
fenntartókkal megismertesse ezzel járó kötelezettségüket. A beszedési,
befizetési kötelezettség hangsúlyozása mellett azonban szükséges azt is
ismertetni velük, hogy az így befolyt összegből a szálláshely környezetét
kívánjuk szebbé tenni. Fontos kiemelni azt is, hogy ebből az adónemből
leginkább a korábbi - a szálláshelyek környékén elköltött- községfenntartási
költségek csökkenését várjuk.
- Jelentős tétellé válik 2008-as évtől az építményadó.
Ennek mértéke 150 Ft/m2. Mentesség az adókötelezettség keletkezését
követő első évben van. Ez az adó teljes mértékben helyben marad, így kiemelt
célként kell kezelni azon vállalkozók támogatását, akik nagy területű
építmény kialakítását tervezik.
- A törvényben előírt maximális szinten van megállapítva
községünkben az iparűzési adó. Ugyanakkor elindult egy olyan folyamat Baján,
hogy a vállalkozók keresik azokat a településeket, ahol kisebb az iparűzési
adó mértéke (pl.: Szeremle). Érdemes lehet tehát elgondolkodni azon, hogy
(pontos hatásszámítások után) ezen adónemet több lépcsőben csökkentsük.
- Nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati tulajdonú
ingatlanok eladásakor adott pár százezer forintos kedvezmény néhány év alatt
"visszajön" építményadó, iparűzési adó, az új vállalkozás tulajdonában lévő
gépjárművek adója formájában. Különösen tekintettel kell lenni arra, hogy az
adott vállalkozás hány helyi munkaerőnek teremt munkalehetőséget, hisz ez a
község munkanélküliségi mutatóját befolyásolja, és a helyben maradó SZJA
mértékére is hatással van.
- Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények
szakmailag elfogadható színvonalú működését egyre inkább nehezíti az a
körülmény, hogy forrásaink nem növelhetők, sőt várhatóan csökkennek (iskola)
és az infláció is leértékeli a nominálértékben közel azonos bevételt.
- Mindezekkel összhangban a saját bevételek területén
tovább szűkül a mozgásterünk. A kormányzat a helyi adó növelésére ösztönzi
az önkormányzatokat, de az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az
önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő
képességéhez igazodóan kell megállapítani.
- Törekedni kell arra, hogy a rendezési terv
módosításaival építési telkek és vállalkozási területek kialakítása, majd
értékesítése váljon lehetővé. Az önkormányzati tulajdonú területek
értékesítése az önkormányzatnak hoz bevételt, de nem szabad figyelmen kívül
hagyni azt a tényt sem, hogy a községünkben felépített házak az itt levő
vagyont gyarapítják, azok után évente adóbevétel is várható. A rendezési
terv módosításakor a helyi igényekre kell tekintettel lenni, de az egyéni
érdek nem kerülhet a közösség érdeke elé.
- Az önkormányzati tulajdonú területek értékesítésével
szerzett bevételt elkülönítetten kell kezelni, azt felhasználni csak
fejlesztésre, beruházásra szabad. Meg kell valósítani a "vagyonból vagyont"
költségvetés-készítési elvet, tehát a vagyon felélését el kell kerülni.
- Törekedni kell arra, hogy az intézményeink saját
bevételei évről évre emelkedjenek, hisz bizonyos nem kötelező kiadásokra
csak ezek a bevételek jelenthetnek forrást.
Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás
1/ A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája
helyett a kistérségi, mikrotársulási - törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is
ösztönzött együttműködésen- alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítő
feladatellátás általánossá tétele a cél. Ez főként a közoktatásban,
közigazgatásban és a szociális intézmény-fenntartási feladatokban érvényesül.
Bármiféle társulást azonban meg kell, hogy előzzön egy olyan vizsgálat, mely
felderíti a társulásban lévő előnyöket és hátrányokat, valamint a finanszírozás
később vitatható kérdéseit. Különösen fontos mindez a közoktatást érintően,
mivel a program készítésekor a kistérségben már csupán Sükösd és Érsekcsanád nem
tagja közoktatási mikrotársulásnak. A többi település egy irányba történő
elmozdulása pedig azt jelentheti, hogy a társulási formában működtetett
közoktatás magasabb normatívákat tud lehívni.
2/ A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a
szaktörvényben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az
önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások számának lényeges
csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítő, a hatékony
feladatellátást előíró támogatások alkalmazása alakítja. A költségvetések
készítésekor a döntéshozóknak ismerniük kell, hogy mely feladatok kötelezőek,
melyek vállaltak, és mely feladathoz milyen normatívák tartoznak, milyen
feltételek mellett. A költségvetés elfogadásával vállalt feladatokhoz igazítani
kell az adott intézmény működését szabályzó okiratokat.
3/ Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerősítheti az
önkormányzatok gazdálkodási önállóságát. Törvényi háttere még alakulóban van,
elfogadásakor hatásának pontos vizsgálata szükséges, mely akár a gazdasági
program felülvizsgálatát is eredményezheti.
4/ Jól látható törvényhozói szándék a központi
kapacitásszabályzás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein
meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem).
Közoktatás
1/ Pedagógusok kötelező óraszámának emelése 2007-től, melyet
2006-ban két óra elrendelhető túlmunka előzött meg.
Önkormányzatunk iskolájában az igazgatónő 2006-ban is elrendelte a túlmunkát. A
költségvetési források beszűkülése miatt ezzel a lépéssel továbbra is élhet. A
fenti lépések következménye a pedagógus álláshelyek csökkenése. A
létszámcsökkentést az állam által biztosított források igénybevételével kell
megoldani. Az iskola működésekor ügyelni kell a szakos ellátás biztosítására,
amit ha saját munkaerővel nem lehet megoldani, akkor óraadó szaktanárok
megbízásával kell elérni. Különösen fontos a meglévő források hatékony
felhasználása, a felzárkóztatás biztosítása.
2/ A közoktatásban különösen nagy feladat a racionálisabb
munkaszervezés megteremtése. A tantárgyfelosztás elkészítésekor figyelemmel kell
lenni erre, de a túlórák mennyiségére, valamint a szakos ellátás biztosítására
is. El kell fogadni azt a tényt, hogy a szülők a közoktatásban kvázi vevőkként
jelennek meg, így ha elégedetlenek az "árú" minőségével, akkor más iskolába
viszik a gyermeküket. Az utóbbi öt évben ez a folyamat különösen felgyorsult.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók mind a felzárkóztatáshoz, mind a
tehetséggondozáshoz az iskolában juthassanak, ne kelljen különórákra járniuk. A
szakos ellátás biztosításakor az óraadó tanárok alkalmazását sem lehet kizárni.
Az óvodában is a feladatok egységes szétosztását kell megvalósítani. El kell
érni, hogy az intézményvezetők ezen feladatok megvalósításáról számoljanak be a
képviselő-testületnek.
3/ Mérlegelni kell a társulásos feladatellátás feltételeinek
kialakítását. Amennyiben a feltételek vállalhatók, akkor olyan formát kell
találni, amely a helyi sajátosságokra figyelemmel van, az erősségeken nem
változtat. El kell kerülni azt, hogy a tanulók vándoroljanak, a tanárok
mozgatása azonban vállalható, ha a szakos ellátottság így jobban megoldható. A
társulási formával rendelkezésre álló plusz forrásokkal a saját hozzájárulás
mértékét lehet csökkenteni, és olyan feladatok vállalása is elérhetővé válhat,
amelyekre eddig forráshiány miatt nem volt lehetőség.
4/ Az intézményekben megvalósuló belső ellenőrzési
vizsgálatok eredményét a döntéshozóknak is meg kell ismerni. A vizsgálatok által
feltárt hiányosságokat orvosolni kell. El kell érni a költségtakarékos, ám
hatékony működést. Ennek feltétele, hogy elsősorban olyan célok kerüljenek
megvalósításra az oktatási intézményekben, amelyek a források legjobb
felhasználásával a feltételek ugrásszerű javulását, a minőség növelését segítik.
5/ Az önkormányzati (finanszírozási) reformhoz kapcsolódóan a
közoktatási normatív támogatási rendszer átalakítása. Számított pedagógus
álláshely (státusz) alapján történő finanszírozás, amelynél figyelembe kell
venni a közoktatási törvénynek az osztály és a csoport alakításáról szóló
elveit, előírásait (átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret), továbbá a
pedagógusok heti kötelező óraszámát (beleértve a munkáltatói hatáskörben
elrendelhető többletóraszámot is).
6/ Különösen nagy feladat elé állítja a képviselőket az
alapfokú művészetoktatás szabályozási és finanszírozási rendszerének
átalakítása, az állami hozzájárulás csökkenése. El kell érni a művészetoktatás
minősítésének megszerzését, hisz ez feltétele a teljes normatíva igénylésének.
Amennyiben a normatíva igénylésének feltétele lesz az oktatásban részvevők
magasabb heti óraszáma is, akkor a feladatellátásról a feltételek ismeretében
kell dönteni. A térítési díj emelése részleges megoldás lehet, hisz a tanulók
többsége mentes a térítési díj fizetése alól.
7/ Az oktatás minőségének emeléséért törekedni kell az
eszközfejlesztés megvalósítására. Az oktatásban el kell végezni a
mérés-értékelési feladatokat, a fejlesztéseket ennek eredményéhez kell
alakítani. Nagyon fontos az eredmények nyilvánosságra hozatala, rangsorok
készítése. A szülők "legyenek képben" az oktatás színvonalát tekintve.
|