Befejezéséhez közeledik a csapadékvizes pályázatunk, melynek utolsó részeként a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése, valamint a lakosság szemléletformáló eseményei vannak még hátra.

A projekttel kapcsolatban rengeteg lakossági megkeresést kapunk, s az érdeklődők azt kérték, hogy ezeket az újságban is tegyük közzé, hogy mindenki értesüljön a válaszokról.

1/ Fontos kiemelni, hogy a csapadékvíz elvezető rendszer egy vízjogi engedélyes építmény, azt csak az engedélyes tervek alapján lehet megépíteni.  Az engedélyezés során egy olyan rendszerben kell gondolkodni, mely a problémákat egészében kezeli. A tervezés során a Területi Vízgazdálkodási Tanács ellenőrzi és véleményezi, hogy a vízjogi keretirányelvek betartásra kerültek-e. A megvalósítás során a közművek elhelyezkedésére különös tekintettel kell lenni. A munkák elkészülte után az üzemeltetésre is engedélyt kell kérni, tehát mind a munka előtt, mind a munka után ellenőrzi a hatóság a szabályok betartását.

Sokan azt gondolják ugyanis, hogy az árkokat kiásni az csak annyi, hogy odaáll egy gép, markol párat és ennyi. Ez tévedés! A szabálytalanul kialakított árokrendszer veszélyes és büntetés von maga után! Ráadásul egy közműszakítás még komolyabb következményekkel járhat, ezért a közművekkel való egyeztetés mind az engedélyezés előtt, mind a munka során kiemelt jelentőségű.

2/ Van aki csak arra gondol, hogy közvetlenül előtte mi történik, nem foglalkozik azzal, hogy a víz hová folyik tovább. Ezért fontos, hogy az egész építménynek még a neve is csapadékvíz elvezető rendszer , azaz valahonnan valahová biztonságosan elvezetni a vizet, ami közben el tud szikkadni. A hatályos előírások szerint ugyanis élő vízbe a csapadék lehetőleg nem kerülhet.

3/ Kivezetheti-e a lakos az udvaráról a csapadékvizet az utcára? A válasz egyértelműen nem. Ez tiltott tevékenység, mely bejelentés esetén eljárást vonhat maga után.

A hatályos jogszabályok szerint a házon keletkező csapadékvizet mindenkinek a saját ingatlanán kell összegyűjtenie. Egyetlen kivétel az utcafronti ereszcsatorna, melyet közvetlenül az árokba kell belekötni, másként az szabálytalan. Egyre több, főleg városi önkormányzat kötelezi már a lakosokat arra, hogy ha van árok, akkor abba kössék a föld alatt be az ereszcsatornát, ha pedig nincs árok, akkor a saját ingatlanon oldják meg a csapadék elszikkasztását.

4/ Volt aki jelezte, hogy ő azért nem akar árkot a háza elé, mert akkor nem tud parkolni. A katasztrófavédelmi előírások egyértelműek: a csapadékvíz elvezetés megoldása kötelező önkormányzati feladat, amit az önkormányzatnak meg kell oldania. Ezt nem írhatja felül az a magánérdek, hogy valakinek kényelmesebb az utcán parkolni és nem az udvarán. Azaz a jogszabályok szerint magánérdek nem akadályozhatja az önkormányzatot a kötelező feladata elvégzésében.

5/ Összegyűjthető-e az esővíz, hogy azzal locsolni lehessen? Igen, sőt kifejezetten cél a csapadékvíz hasznosítása. Szerencsére egyre több háznál láthatóak esővízgyűjtő edények, melyekből a virágokat öntözik.

6/ Nagyon sok helyen tapasztalható, hogy az árokba öntik a lenyírt füvet, az összegyűjtött falevelet. Ez szintén szabálytalan gyakorlat! A lakos a kapubejárója alatt elhelyezett átereszeket takarítani köteles, megakadályozandó annak eltömődését.

Amint az a fentiekből látszik, a csapadékvíz elvezetésre nagyon sok jogszabály vonatkozik, amit a tapasztalatok szerint sokan nem is ismernek, így nem is tartják be azokat. A jövőben az önkormányzat a szemléletformálás jegyében többször is tájékoztatást nyújt majd a lakosságnak ezen szabályokról.

Az önkormányzat bátorít minden lakost abban, hogy hasznosítsa a háza tetején keletkező esővizet. Ennek megfelelően a február 28-i szemléletformáló rendezvényünkön részvevők között esővízgyűjtő edényeket fogunk kisorsolni